A mostani cikkünk akár a Micsináljak? sorozatunkba is illene, ahol egy rakás hobbit ajánlottunk már nektek. Ma – a világnapján – a jógáról írunk. Lehet, hogy láttál már jógaórát, sőt, részt is vettél rajta. De ha csak a furcsa mozdulatok ismerősek belőle, akkor beavatunk a rejtelmeibe.
A jóga nem egyszerű testedzés: az elmét is edzi, lecsillapítja. A jóga egy ősi indiai gyakorlat, a szanszkrit nyelvből származó elnevezés jelentése „egyesülni, egyesíteni”. A hindu vallást követők azért jógáznak, hogy egységet érezzenek egy felsőbb erővel – ezt különböző testtartásokkal és mentális-, illetve légzőgyakorlatokkal igyekeznek elérni. A jóga jóval kíméletesebb, mint mondjuk a futás, ezért sokféle korú és fizikai állapotban lévő ember gyakorolhatja.
A filmekben és a sorozatokban általában mindenféle kitekert pózban látni a jógázó szereplőket. Ezeket, a különböző testhelyzeteket ászanáknak hívják, közülük a legismertebb a lótuszülés, amikor keresztbe tett lábakkal ücsörgünk. Minél gyakorlottabb jógázó valaki, annál hosszabb ideig tudja megtartani a pózokat.
A jógagyakorlás során különböző testhelyzeteket kell megtanulni. Az egyik legismertebb talán a lótuszülés, amikor az ember szorosan keresztbe tett lábakkal ül. De fontos elem a légzőgyakorlat is: ha mélyeket lélegzünk, azzal segítünk az oxigénellátásunknak, és könnyen le is lazulunk tőle. Ekkor az agyunk is tisztábban és csöndesebben működik. Plusz: lelassíthatunk és kapcsolódhatunk a körülöttünk lévő környezethez, a természethez.
A nemzetközi jóganapot Narendra Modi indiai miniszterelnök vetette fel az ENSZ egy közgyűlésén. Akkor úgy fogalmazott: „a jóga ősi hagyományunk felbecsülhetetlen ajándéka. Megtestesíti a test és az elme, a gondolat és a cselekvés egységét – egy olyan megközelítést, amely értékes az egészségünk és a jólétünk számára. A jóga nem csak testmozgás, hanem egy módszer arra, hogy felfedezzük az önmagunkkal, a világgal és a természettel való egység érzését”. Az ötletet 175 tagállam támogatta. Azért június 21-ét választotta az ENSZ a jeles napnak, mert ez a nyári napforduló, az év leghosszabb napja.
Az ENSZ szerint „ha gondoskodunk magunkról, elkezdünk gondoskodni a Földről is, tükrözve azt a mottót, miszerint a világ egy család”. Ezen a napon világszerte rengeteg nagyszabású eseményt terveznek, és mivel mindenféle hátterű és nemzetiségű ember ünnepel együtt, azok a közösség érzését is megteremtik. Ez itt egy videó a legutóbbi legnagyobb jógaóráról, amire kis híján 148 ezer résztvevő ment el (és ezzel tartja is a világrekorder címet).
Rengetegféle jóga létezik és mindegyik egy kicsit másra koncentrál. Jól kell választani, mert egyes típusokban nagyon dinamikus, szinte táncos mozdulatokat kell végezni (pl. a Vinyasa jógában), más típusokban pedig forró helyiségben kell egy akár 26 pózból álló sorozatot elvégezni (Bikram jóga). A kezdők leginkább a Hatha jógát választják, mert az egy gyengédebb testmozgásból álló, kifejezetten a légzésre koncentráló típus.
De léteznek mindenféle továbbfejlesztett változatai, például a hahotajóga, ahol vidám gyakorlatokkal próbálnak spontán kacajokat kicsalni az emberekből. A nevetőjóga furcsának tűnhet, pedig magyar szakemberek nemrég kiderítették, hogy fél óra edzés ugyanúgy oldja a szorongást, mint egy pár perces nevetés. Szóval, mi baj lehet?
Talán az elmúlt évek egyik legdivatosabb jógája a puppy yoga, vagyis kiskutyajóga. Ez pont azt adja, amit ígér: miközben az emberek jógáznak, puszira vágyó kiskutyák rohangálnak körülöttük. Az állatok már önmagukban is oldják a szorongást, ráadásul egyesek szerint nekik is jót tesz, ha kedves emberekkel találkoznak. Van is erre az órára kereslet:
Abban azonban messze nincs egyetértés, hogy ez az állatoknak is jó-e: Olaszországban tavaly állatjóléti okokból betiltották a kiskutyajógát, de az Egyesült Királyságban is volt már belőle balhé. Ott kiszivárgott egy titkos felvétel, amin az látszott, hogy a jógázók emelgették az alvó kutyákat, akik előtt egyébként nem is volt víz, hogy ne pisiljenek be az óra alatt. Amerikában és Európában is előfordult már, hogy az ilyen jógák valójában kutyakereskedők pénztárcáját hizlalták, mivel az órák után az állatokat meg is lehetett venni.
