Jelenleg Jonathan a világ legidősebb ismert szárazföldi állata. Olyan történelmi személyek korában is élt, mint Petőfi Sándor vagy épp Charles Darwin.
Már felnőtt állatként került a Szent Ilona-szigetre 144 évvel ezelőtt. Azóta a sziget kormányzójának rezidenciáján, a Plantation House környékén él.
A tudósokat természetesen régóta érdekli, hogyan képes egy állat ilyen sokáig élni. A válasz azonban nem egyszerűen az, hogy Jonathan „jó géneket” örökölt. Egy új kutatás szerint 287 olyan különleges génváltozatot találtak nála, amelyek kapcsolatba hozhatók az öregedés bizonyos hatásainak lassításával. Ezek többek között a sérült DNS javításában, a gyulladások szabályozásában, az inzulin működésében és a daganatok kialakulásának visszaszorításában játszanak szerepet.
A kutatók Jonathan úgynevezett epigenomját is megvizsgálták. Az epigenom olyan kémiai „kapcsolók” összessége, amelyek szabályozzák, hogy a gének mikor legyenek aktívak, és mikor maradjanak kikapcsolva.
Jonathan története azért is különleges, mert nemcsak egy tudományos kutatás alanya. A szigeten igazi hírességnek számít: szerepel Szent Ilona ötcentes érméjén és bélyegén is. 2026-ban még egy álhír is elterjedt az interneten arról, hogy meghalt – miközben továbbra is él.
A kutatók abban bíznak, hogy az ilyen rendkívül hosszú életű állatok vizsgálata egyszer az emberek számára is hasznosítható tudást adhat. Egyelőre nem arról van szó, hogy Jonathan génjei alapján hamarosan kétszáz évig élhetünk, hanem arról, hogy a teknősbéka szervezetének működése újabb nyomokat adhat az öregedés biológiájának megértéséhez. (Kispolgár /Popsci)
