Az Európai Bizottság visszavonta azt a hét évvel ezelőtt indított tervezetet, amely szerint az unióban eltörölnék az évi két óraátállítást.
Idén a nyári időszámítás kezdete március 30. vasárnap. Hajnalban 2 órakor 3 órára kell előrehúzni az órát. A téli időszámítás pedig október 26-án kezdődik, ott 3-ról 2-re kell visszahúzni a vekkert.
Az óraátállításnak többek között gazdasági, praktikus okai vannak, például nyáron később kell felkapcsolni a villanyt. De hátrányokkal is jár. Az emberi szervezetet nagyon meg tudja viselni, hogy megzavarják a biológiai óráját. Ez az óra hatással van az anyagcserénkre, a vérkeringésünkre és az immunrendszerünkre. A belső óránk viszont nem tud rögtön alkalmazkodni az alvási szokásaink változásához, ezért az némi zűrzavart okoz a szervezetünkben.
Az EB épp ezért kezdte el tárgyalni az ügyet, de valószínűleg ejtik az egészet. Ennek az az oka, hogy máig nem tudnak megállapodni arról a tagállamok, hogy melyik időszámításra álljanak át, a nyárira vagy a télire.
Egészségügyi problémák egyébként leginkább a nyári időszámítás kezdeténél jelentkeznek. Hiszen ha kimarad egy óra alvás, dekoncentráltak és levertek vagyunk. A téli átállás főleg az időseket, a gyerekeket és a betegeket viselik meg, mivel az ő szervezetük még nehezebben alkalmazkodik az átálláshoz. Amíg a külső és a belső óránk újra egyszerre kezd járni, 4-14 nap is eltelhet. De egyénenként eltér, hogy kit mennyire visel meg az évi kétszeri átállás.
(hvg.hu, Házipatika, Webbeteg)
