Mi a babona? Mi a vallás?

A Kispolgár mobilra készült. Az app ingyenes!

Az emberek a világ kezdete óta válaszokat keresnek az élet nagy kérdéseire. Például arra, hogy miért vannak itt egyáltalán. Arra, hogy mi az élet értelme, mi történik a halál után és hogy van-e valami fölöttük álló, hatalmas és végtelen erő, aki a világot működteti. Na és persze arra is mindig kíváncsiak voltak, hogy miként kellene viselkedni ezzel az erővel. Szabad-e például beszélni hozzá, kérni tőle valamit, egyáltalán kedves-e, vagy félni kell tőle?

Ugyanakkor az emberek, főleg mielőtt a tudomány a mostani szintre fejlődött, hajlamosak voltak furcsa, és néha vicces dolgokkal magyarázni a világot. Az emberi agy szereti a rendet, az összefüggéseket. Ha valakivel egyszer előfordult, hogy hasra esett, miután fekete macskát látott, abból nagyon könnyen jöhetett a következtetés, hogy a fekete macska balszerencsét okoz. Évezredek találgatásából jött létre például az asztrológia, vagyis a csillagjóslás – és évezredek óta tudjuk, hogy semmi értelme.

Kép: Pixabay

Az emberek a mindennapjaikban rengeteg dologba kapaszkodtak tehát, amikor a láthatatlan világot, a sorsot, vagy épp a saját félelmeiket próbálták értelmezni vagy megmagyarázni. Ezek pedig, ha összeálltak egy rendszerré, vallássá alakultak. Vagy pedig megmaradtak hiedelemnek, babonának. Ma már rengetegen gondolják azt, hogy a vallások sem különbek a babonáknál. Az egyházak szerint viszont a babonák ellentétesek a vallás tanításával, ezért mélyen elítélik ezeket. Ennek ellenére rengeteg vallásos ember babonás is. 

Na, de mi is pontosan a babona és a vallás közti különbség?

A hiedelmek és a babonák elsődleges célja, hogy segítse az embereket a mindennapi életben. Megvédje őket a kiszámíthatatlanságtól, és bebiztosítsa mindazt, amire szükségük van. Az az elv is meghúzódik mögötte, hogy nem lehet istent mindenféle apró-cseprő üggyel zavarni. És persze az is, hogy varázslattal, mágiával el lehet érni egy csomó mindent, nem kell ehhez bevonni az égieket.

Az újévi babonák ma is élnek. Például a malac szerencsét hoz. Kép: Pixabay

És ahogy már írtuk korábban is, az emberi agy az összefüggéseket keresi, például két egymástól független esemény között is meglátja az ok-okozati kapcsolatot. Ilyen például, ha nem akarnak elkiabálni valamit, azt le kell kopogni a fán. Vagy ha nyúllábat hordanak magukkal, azzal el lehet kerülni a bajt. Ezekkel a babonákkal az emberek az ismeretlen, félelmetes jövőt próbálták meg alakítani valahogy. Aztán persze vagy bejöttek ezek, vagy nem… De ha igen, azzal csak nőtt a babonák ereje.

A vallások összefüggő tanítások

Ezzel szemben a vallások összefüggő tanításokkal próbálják meg megmagyarázni a világot. És tényleg mindenre van magyarázatuk. Az élet értelmére, a világ születésére és arra is, hogy mi jön a halál után. És sokszor azt is megmagyarázták, hogy miért van teljesen rendben, ha az ember végigszenvedi az életét. Az istentől pedig rengeteg vallásban félni kellett. 

A vallások többsége szigorúan meghatározza azt is, hogy milyen erkölcsi szabályok szerint éljenek az emberek. Azt is, hogy az egyénnek hol van a „helye” a társadalomban. Olyan szertartások alakultak ki a vallások mellett, amik segítették összetartani a hívők közösségét. De a legfontosabb talán az, hogy a vallásos ember már nem próbálja saját maga befolyásolni a világot, hanem aláveti magát egy magasabb akaratnak. Még akkor is, ha az élete másképp alakul, mint ahogy ő szeretné. 

A görög mitológiában Zeusz, a főisten villámokkal tartotta kordában az embereket és a többi istent is. Kép: Pixabay

Ez persze egészen jól jött a mindenkori hatalomnak, mert a vallási tanításokkal kordában lehetett tartani az embereket. A legtöbben nem merték kockáztatni az örök életet, vagy azt, hogy pokolra jutnak azzal, hogy helytelenül viselkednek, vagy hogy kérdéseket tesznek fel. Sok uralkodó, király állította, hogy a hatalma istentől származik. Istennel pedig kevesen mernének ellenkezni. 

A vallás nem tudta megszüntetni a babonákat

A gyakorlatban a vallások és a babonák mégsem különültek el egymástól élesen, sőt… A korai kereszténység például sok helyi hiedelmet vett át, aminek nyomai ma is ott vannak mindenhol. A középkori templomok, székesegyházak vízköpői például nemcsak az esővíz elvezetését szolgálták, hanem a félelmetes kinézetükkel a gonosz távoltartását is. 

És bár hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a régi emberek jóval vallásosabbak voltak, mint mi, valójában inkább jóval babonásabbak voltak. A falusi házak mestergerendáin vagy a vakolatrétegek alatt gyakran bukkanhatunk védelmező, úgynevezett boszorkányjelekre. A régi kémények és falak bontásakor pedig máig előkerülnek befalazott állati csontok vagy ruhadarabok. Azt gondolták ugyanis, hogy ezek távol tartják a gonosz erőket. A vallásos ereklyékre, például a keresztre vagy a szentképekre is inkább csak talizmánként tekintettek sokan, pedig ezt szigorúan tiltja a vallás. 

A mondás szerint egyébként a hit hegyeket mozgat meg. Ez táplálhat babonákat, hiedelmeket, vallásokat. De leginkább azt szolgálja, hogy az ember azt érezze, hogy van hatalma a saját élete fölött. Vagy legalábbis van valaki, aki figyel rá.

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!

Medúza alakú ufó jelent meg Alaszka felett

Persze, sokkal valószínűbb, hogy nem is az volt.

Jó reggelt! 

Arca van a kutyás felhőnek!