Nem tudom, emlékeztek-e még arra az időre, amikor még a szüleitek olvastak nektek mesét. Nagyon sok kisgyereknek ilyenkor van egy-egy kedvence, és állandóan ugyanazt kéri. Még akkor is, ha van otthon több polcnyi jó mesekönyv. Hetekig vagy hónapokig mindig ugyanazt szeretnék.
Pszichológusok szerint ez természetes dolog. A kisgyerekeknek ugyanis az ismétlés biztonságot jelent. Ez a kiszámíthatóság építi az önbizalmukat. Ugyanazon könyvnek az újra és újra olvasásától egy kicsit nagyobbnak, önállóbbnak érzik magukat a világban. Különösen, ha ők választhatják ki a könyvet.
Emellett az ismerős szöveg előkészíti az olvasás tanulását is, ugyanis elkezdik felismerni a gyerekek, hogy a képek és a szavak összefügghetnek egymással. Idővel a kisgyermekek mélyebben megértik akár egy képeskönyv történetszálait és illusztrációit is. Képesek válaszolni az illusztrációkkal vagy egy szereplő érzéseivel kapcsolatos kérdésekre. Elkezdenek előre látni egy vicces részt. Ami egy felnőtt számára ismétlődésnek tűnik, az a gyermek számára gazdag tanulási élmény.
Gyakran előfordul, hogy a gyerekek végül memorizálják a szöveg egyes részeit, és „felolvassák” azokat a szüleiknek. Rájönnek, hogyan működik a történet, egyre jobban értik meg azt, és végül ez nagyban segíti az olvasástanulásukat – állítják a pszichológusok.
Talán a Kispolgár olvasói is pár évvel ezelőtt még sokszor kérték a szüleiktől, hogy olvassák fel nekik ugyanazt a könyvet újra és újra. Vajon mi volt az? Kispolgár/Popsci
