Nagyon szerencsés ma Magyarországon az a gyerek, aki olyan iskolába jár, ahol minden tantárgyat jól felkészült szaktanár tanítja. Akinek nincs olyan fizikaórája, amit mondjuk a pedagógiai asszisztens tart meg. Akinek az angolt nem az énektanár, és az éneket nem az angoltanár tartja. Akinek a történelmet nem egy nyugdíjas biológiatanár magyarázza el, a százalékszámítást pedig nem egy képesítés nélküli fiataltól kell megtudnia. Van, akinek egyszerűen elmarad az informatikaórája, mert nincs, aki megtartsa. És így tovább.
Reméljük, hogy ti nem találkoztatok ilyen problémákkal az iskolátokban, de a legtöbb gyerek sajnos igen. Magyarországon nincs elég tanár. Ha nem lesz valami változás, amitől megnő a tanári hivatás vonzereje, akkor a tanárhiány ráadásul évről évre még súlyosabb lesz.
És akkor valóban az lesz a nagy kérdés, hogy ki fog tanítani.
A baj az, hogy nincs is pontos képünk a tanárhiányról. A kormánynak az az egyik feladata, hogy biztosítsa a megfelelő közoktatást minden gyereknek. Magyarországon egyébként a világon párját ritkító módon a Belügyminisztérium felügyeli az iskolákat. Az oktatásért felelős minisztert ma Pintér Sándornak hívják, aki nem tanár, hanem egy rendőr. Ahhoz, hogy működjön az oktatás, alapfeltétel, hogy legyen elég jól képzett tanár. A Belügyminisztérium viszont nem mondhatja azt, hogy nincs elég tanár, mert akkor a saját hibáját ismerné el. Tegyük hozzá, hogy régen, amikor más minisztériumnál voltak az iskolák, sőt, amikor más kormány volt, akkor se ismerte el senki a hibáit. A politikusok általában ilyenek, sajnos.
Mivel nincsenek pontos adatok a helyzetről, más módon kell megtippelni, hogy mekkora a baj. Van például egy olyan internetes álláskereső portál, ahol meg szokták hirdetni a tanári állásokat. Nyilván ha itt keresnek tanárt, akkor az azt jelenti, hogy ilyen tanárra szükség van.
Most, a tanév végén ezen a portálon több mint 2500 álláshirdetést tettek közzé. Viszont ennél sokkal több pedagógus hiányzik az iskolákból. Ez azért nem látszik mindig, mert sok helyen más pedagógusok helyettesítik a hiányzókat. Végül is ha a kémiaórát a magyartanár tartja, akkor is be lehet írni a Krétába és máshova, hogy az órát megtartották. Sok ezer nyugdíjas és sok ezer képesítés nélküli pedagógus is tart órákat szerte az országban. A tanárok munkáját figyelő és az érdekükben fellépni próbáló szakszervezetek és más szakemberek úgy becsülik, hogy legalább 16 ezer pedagógus hiányzik a magyar iskolákból. Ez nagyon nagy szám, nem?
A pedagógus hivatás nagyon nehéz, de nagyon szép szakma. Azokban az országokban, ahol ezt tudják, és el is ismerik, ott az egyik legkeresettebb szakma a fiatalok körében is. Finnországban például ugyanakkora a túljelentkezés a pedagógusképző egyetemekre, mint az orvosi vagy a jogászképző egyetemekre.
Miért kevés a tanár Magyarországon?
Leginkább azért, mert itt nincsenek eléggé megbecsülve. Nem kapnak elég fizetést. Tegyük hozzá, hogy ebben volt egy kis előrelépés az utóbbi pár évben, de azért a pedagóguspálya továbbra sem mondhatni jól fizetett állásnak. Ugyanakkor sok munkát várnak el a tanároktól, aminek egy része teljesen felesleges. Például mindenféle dolgot dokumentálniuk kell. Ráadásul a munkájukba állandóan beleszólnak. Megmondják nekik, mit, mikor, hogyan tanítsanak. Így aztán a fiatalok közül nagyon kevesen jelentkeznek tanárképző szakokra.
Ez viszont azt mutatja, hogy pár év múlva is nagyon kevés lesz a fiatal, pályakezdő tanár. Pedig ők lennének azok, akik pótolnák a nyugdíjba vonulókat. Egyelőre évente mintegy 5 ezren mennek nyugdíjba, és alig több mint 2 ezer friss diplomás pótolja őket. Pár év múlva még többen mennek majd nyugdíjba, és nem látszik, hogy nőne a fiatalok kedve a tanári pályához.
Ez olyan, mintha egy olyan lukas edénybe öntenénk a vizet, ahol a lyukon kétszer vagy háromszor több víz folyik ki, mint amennyi belefolyik. El tudjuk képzelni az eredményt.
A tavalyi tanévről pontos adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ebben nemcsak az szerepelt, hogy tíz tanárból kilenc nő és egy férfi, hanem hogy összesen 73 ezer pedagógus dolgozott az általános iskolákban, 1200-zal kevesebben, mint az előző évben. A fele 50 éves vagy annál is idősebb. Azaz ők 10-15 év múlva már nem fognak tanítani. A 30 évesnél fiatalabbak aránya pedig kevesebb mint 7 százalék. Ha nem lesz több fiatal a pályán, akkor eltűnnek a tanárok.
Sok mindent pótolhat a mesterséges intelligencia. Tanításra is kiválóan alkalmas bizonyos területeken.
De a személyes találkozásokat nem pótolja. Azt, hogy a tanár néni meghallgatja a problémáitokat és segít azok megoldásában. Hogy együtt örül vagy búslakodik veletek. Hogy jó tanácsokat ad. Hogy segíti az osztályközösség kialakulását. Pontosan tudja, hogy fogja Petőfi költészetét a legjobban megtanulni a verseket szerető Lili, és hogy fogja megtanulni a verseket utáló Petike ugyanazt. És sorolhatnánk. Tanárokra szükség van és szükség lesz.
