Memória, vagyis emlékezőképesség nélkül nincs tanulás. Emlékezni kell az adatokra, összefüggésekre, ehhez pedig az kell, hogy az agyunk eltárolja azt az információt, ami éri. És nemcsak tárolni kell a tudást, hanem a megfelelő időben előhívni. Az a jó, ha nemcsak a másnapi feleléskor emlékszel a feladott versre, hanem megmarad benned sokáig. A memória egyébként könnyen fejleszthető, gyerekkorban pedig különösen. Mindjárt mutatunk néhány játékos feladatot is minderre. De mielőtt nekiállsz fejleszteni a memóriádat, nézzük meg, mivel is állsz szemben.
Rövid távú memória
Itt főleg az érzékszervekből érkező információk találhatók. Dolgok, amiket épp láttál vagy hallottál, de ide tárolja átmenetileg az agyad azt is, hogy épp fázol vagy éhes vagy. És persze itt köt ki minden, amit először olvastál a tankönyvben. Ez az aktív memória, ahonnan nagyon gyorsan kiesik az az információ, amire már nincs szükséged. Ez azért van így, hogy legyen helye a beérkező új „adatoknak”. A rövid távú memóriában általában néhány másodperctől pár napig tárol egy-egy információt az agyad.

Hosszú távú memória
Ahhoz, hogy valami tovább is megmaradjon a fejedben, sok-sok ismétlésre van szükség. De nemcsak az ismétlés a tudás anyja, hanem az érzéseink is. Ha egy rövid távra érkezett információhoz valamilyen erős érzés vagy érzet is kapcsolódik, könnyebben megmarad a fejedben. Ugyanez történik akkor is, ha tudatosan eldöntöd, hogy valamire emlékezni akarsz. Az agyban naponta akár több millió döntés is születik arról, hogy mi maradjon benne és mi nem. Ha rendszeresen ismételgetsz dolgokat, akkor az annyira „bevésődik”, hogy nem tud törlődni a fejedből. A hosszú távú memória az emlékek otthona is, ezekhez általában valami nagyon erős érzelem is kötődik.
Fotografikus memória
Többször lehet hallani – főleg filmekben persze – hogy valaki úgy emlékszik dolgokra, mintha fényképet látna. Sajnos azonban a tudomány mai állása szerint az ilyen memória nem létezik. Ha valaki mégis ezt állítja, mutass neki egy szöveget, majd kérd meg, hogy emlékezetből olvassa el visszafelé. Ha fényképként lenne a fejében a szöveg, meg tudná csinálni.
Viszont tényleg létezik egy ehhez hasonló memória. Ezt eidetikus memóriának nevezik, és a gyerekek 5-10 százalékánál megfigyelhető. Neked is van ilyen, ha például fél percig nézel egy képet, és ezután nagyon részletesen le tudod írni, amit láttál.

Hogyan tudod edzeni a memóriád?
A memóriát tehát lehet fejleszteni, mutatunk is pár játékos ötletet arra, hogy hogyan. Nem is muszáj egyedül játszanod, bevonhatod a tesód, vagy a szüleidet is. Hidd el, az ő memóriájukra is ráfér az „edzés”.
Keresd meg, mi hiányzik – ehhez a játékhoz szükséged lesz 10-15 apró kacatra. Tedd ki őket magad elé és nézd fél percig. Aztán csukd be a szemed és kérd meg a tesód, hogy egy tárgyat vegyen el a sok közül. Miután kinyitottad a szemed, próbálj visszaemlékezni, hogy mi hiányzik.
Memóriakukac – ezt játszhatjátok szavakkal, cselekvésekkel. Egyikőtök mond egy szót, a másiknak hozzá kell tenni a sajátját és megismételni, amit hallott. Ez addig megy, amíg valaki el nem rontja. De ezt játszhatjátok úgy is, hogy az egyikőtök például tapsol egyet, mire a másik csinál egy guggolást majd megismétli a tapsot. És így tovább.
Képkereső játékok – rengeteg olyan játékot találsz a neten, amiben vagy különbségeket kell megtalálni képeken, vagy egy elrejtett figurát. Ezek is nagyon jól erősítik az agyad. Ugyanez igaz a kirakósozásra is.

És még két segítség a tanuláshoz:
Ha meguntad a játszadozást, és tanulnál is végre, próbáld ki, hogy egy-egy fogalomhoz a fejedben hozzácsatolsz egy képet. Ezt asszociációnak is hívják. Ha például meg kell tanulnod a kovalens kötés fogalmát, úgy ismételgesd, hogy közben mondjuk egy hóemberre gondolsz. A képek könnyebben jönnek elő az agyban, mint a fogalmak, és ha legközelebb a hóemberre gondolsz, jönni fog vele a kovalens kötés is.
A másik hasznos módszer a gondolati térkép vagy elmetérkép. Ha meg kell tanulni valamit, írd fel középre egy papírra. Majd írj hozzá kapcsolható dolgokat is. A végén össze fog állni egy kép, amire könnyebb lesz emlékezni.
