Tegnap 95 évesen elhunyt az egyik legismertebb magyar rajzművész, Sajdik Ferenc. Munkái több generáció gyerekkorát kísérték végig, a filmjeit a mai kicsik is örömmel nézik. Ezek közül sorolunk fel néhányat.
Sajdik harminc évig dolgozott a Ludas Matyi nevű vicclapnak. Csak ebben az újságban több ezer rajza jelent meg.
Vitathatatlanul a leghíresebb a Pom-Pom meséi. A sorozatban Pom-Pom különböző meséket mond az iskolába sétáló kislány fején ücsörögve. Számtalan fura teremtmény jelenik meg ezekben: a Bátor Tintanyúl, a Radírpók, Festéktüsszentő Hapci Benő vagy a Lesből Támadó Ruhaszárító-kötél. És persze Gombóc Artúr, a kövér madár.
A másik nagy sikerű tévésorozat A Nagy Hohoho Horgász volt, aki halat sohasem fogott, de remekül elvolt a vízparton a Főkukaccal. A kukacnak apró szobra is áll a budapesti Duna-parton.
1985-ben egy különleges mesekönyv jelent meg. Az Űrhajó az Orrbolygóról című történet pici földönkívüliekről szól, de nem ez a legérdekesebb benne. A könyvben pénzérme nagyságú matricák voltak, amiket megkapargatva különböző illatok szabadultak fel. Ezek köré írták a mesét, amit Sajdik Ferenc illusztrált. Volt citromos, sajtszagú, fenyőillatű és sok másféle matrica. A legtöbb könyvben a matricák helye már csak egy lyuk a kíváncsi gyerekujjak nyomán.
Sajdik Ferenc ezen kívül is több mint 300 könyvbe rajzolt. Nemcsak mesékhez, hanem ismeretterjesztő szövegekhez, sőt reklámokhoz is készített képeket.
