A héten a Telex hosszú cikket közölt arról, hogy a kormány évek óta tudta: a gödi akkumulátorgyár egyik részlege súlyosan mérgező a dolgozókra. Mégsem záratta be azt. A gyárak hosszú ideje meghatározó témának számítanak a politikában.
Milyen akkumulátorról van szó?
Sokféle akkumulátorral élünk együtt: ilyen eszközöket használunk a telefonban, a laptopban és egy sor készülékben. Ezek egy adott ideig árammal látják el a kütyüket, hogy ne kelljen azokat mindig bedugni a konnektorba. Az elektromos autók elterjedése nagy teljesítményű, hatalmas akkumulátorokat igényelt. Arról már írtunk nektek, hogy ezek valójában hogyan hatnak a környezetre. És arról is, hogy jelenleg több gigantikus akkumulátorgyár is épül vagy működik az országban.
A legismertebb talán a gödi Samsung SDI-gyár, de a debreceni CATL neve is sokszor került be a hírekbe. Ezeket a kormány komoly összegekkel támogatja, mert arra számít, hogy adóbevételt termelnek majd és munkahelyeket teremtenek. A cél az, hogy Magyarország akkumulátor-nagyhatalom legyen, és itt gyártsák az áramforrásokat az Európában összeszerelt elektromos autók nagy részéhez. Ezeknek a gyáraknak szükségük van néhány feltételre, amit nálunk megtalálnak.
Miért környezetszennyező?
A világ akkumulátorpiacát főleg kínai és koreai cégek uralják. Ők azért jönnek ide, mert Magyarország igen jó hozzájuk. Nálunk állami támogatásokat kapnak és a környezetvédelmi szabályaink sem annyira szigorúak, hogy súlyosan megégessék magukat. Mint azt tudjátok, még környezetvédelmi minisztériumunk sincs.
Az akkumulátorok gyártásához egy csomó mérgező anyagot használnak: az üzemekben vegyi anyagokkal, lítiummal, nehézfémekkel dolgoznak. Ezek egy része a levegőbe, más részük a talajvízbe kerül. A víz amúgy is probléma, az akkuipar elképesztő, folyókban mérhető mennyiséget használ fel belőle.
Bárhol is húznak, húztak fel akkumulátorgyárat az országban, a helyiek lényegében mindenhol tiltakoztak ellene. Egyrészt féltek a környezeti következményektől, másrészt úgy érezték, hogy nem vonták be őket abba a döntésbe, amely az ő életüket is meghatározhatja.
Mi történt Gödön?
A Samsung már korábban is jelen volt a Pest megyei Gödön, de 2018 óta akkumulátorgyártással foglalkozik. Azóta a telephelye gyorsan bővül, már több új csarnokot is felhúztak rajta.
A gyárral már a kezdetek óta voltak problémák. Egy ideig engedély nélkül működött, később olyan elviselhetetlenül zajos lett, hogy a hatóságok megtiltották, hogy éjszaka is működjön. Az Átlátszó című oknyomozó portál sokat foglalkozott a gyárral. A lap már 2024-ben írt arról, hogy az üzemnek köszönhetően 88 tonnányi magzatkárosító szer jelent meg a levegőben. A dolgozók szervezetében pedig nehézfémeket mutattak ki.
Ahogy írták: a cég a legalapvetőbb környezet- és munkavédelmi elvárásoknak sem volt képes megfelelni. Emiatt a hatóságok számos alkalommal megbüntették őket. De a bírságokat olcsóbb volt fizetni, mint kicserélni azt a berendezést, amely jobban védhette volna a dolgozókat a kártékony anyagokról.
Ami most felkavarta az állóvizet, az az, hogy a Telex megszerzett egy jelentést, amely szerint
- az üzemben egy mérés alkalmával a szennyezés mértéke meghaladta a határérték 510-szeresét,
- a kormány pedig évek óta tudott arról, hogy az üzem jóval mérgezőbb lehet, mint azt a cég állította.
Minden ugyanúgy
A kormány legkésőbb 2023 tavaszán értesült az ügyről, és úgy tűnik, hogy még a titkosszolgálatot is ráállította. Vagyis titkosan gyűjtött adatokat arról, hogy a Samsung SDI mennyire őszinte a kormánnyal, és valóban megtesz-e mindent a biztonságos munkahelyi környezetért. A Telex azt állította, hogy egyes miniszterek leállították volna a gyárat, mások ellenezték az ötletet, gazdasági okokból.
A Samsung mindent bevetett, hogy ne álljon le az üzem, és úgy tűnik, végül a döntéshozókat is sikerült meggyőznie, hiszen azóta is működik. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke hétfőn arról írt, hogy szerinte Szijjártó Péter külgazdasági-és külügyminiszter volt az, aki elérte, hogy a szennyezés ellenére se zárják be a gödi Samsung-gyárat. Magyar lemondásra szólította fel a minisztert.
Szijjártó később „egy szánalmas piti hazudozónak” nevezte Magyar Pétert, és közölte, hogy feljelenti őt rágalmazásért. A Telex is megpróbálta megkérdezni a minisztert az ügyről, de ő egyre csak azt hajtogatta, hogy nem keresték meg, hogy nyilatkozzon, szóval utólag se kérdezzék. A lap bizonyíthatóan kereste a külügyminisztériumot, hogy válaszokat kapjon a kérdéseire. Szijjártó közölte, hogy a Telex hazudik róla, ezért jogi lépéseket tesz ellene.
Kedden a Pest Vármegyei Kormányhivatal is cáfolta az újságcikket, és arról írt, hogy rendszeresen ellenőrzi a gyárat és politikai befolyástól mentesen mindig eljár a szabálytalanságokkal szemben. Azt is kijelentette: „a Samsung gyár működése nem veszélyeztette a környezetet”.
