Közeledik a karácsony, fenyő- és bejgliillattal, összegabalyodott fényfüzérekkel, és a vágyott ajándékok reményével. Bárhova nézel, most minden erről az ünnepről szól. A karácsony a keresztény vallású emberek egyik legnagyobb ünnepe, és alapvetően a megváltó Jézus születésnapja. Viszont a világon nemcsak keresztények élnek, sőt. A világvallások közül ugyan ez a legnagyobb, de csak a Föld népességének negyede tartja magát kereszténynek. A többiek – a hinduk, buddhisták, muzulmánok, zsidók, és még számos más vallás hívei, sőt az ateisták, vagyis vallástalanok – nem ünneplik úgy a karácsonyt, mint a keresztények, de decemberben szinte senki nem marad ünneplés nélkül. A legtöbb családban egyébként a karácsony egyáltalán nem vallási, inkább családi ünnep. Jöjjön egy rövid körkép a világból.
Zsidó vallás
A zsidó családok nem ünneplik a karácsonyt, náluk a december a Hanuka, a fény ünnepének az időszaka. Az ünnep nyolc napon át tart, idén december 25. és január 2. közé esik. A Hanuka a győzelem ünnepe, az egykori makkabeusok győzelmét ünneplik az ókori görögök felett, illetve a jeruzsálemi templom újjászentelését. Itt annak idején csoda történt. Amikor a makkabeusok megtisztították a szentélyt, csak egy napra elég olajat találtak, de az olaj nyolc napig égett. Erre emlékeztet az ünnepi gyertyagyújtás is. Nyolc napon át minden este egy újabb gyertyát gyújtanak meg a hanukia nevű gyertyatartóban, ami a fény és a remény szimbóluma. Az ünnep alatt a családok összegyűlnek, édes ételeket, például fánkot esznek, és a gyerekek apró ajándékokat is kapnak.
Iszlám vallás
Az iszlám vallás hívei, a muzulmánok bár nem ünneplik a karácsonyt úgy, ahogy a keresztények, de Jézust, mint Allah, vagyis isten egyik prófétáját mégis jelentős tisztelet övezi. Jézus születését is csodaként mutatja be a szent könyvük, a Korán, és Jézus anyját, Máriát is nagyra becsüli az iszlám vallás. A karácsony viszont nem hivatalos ünnep, de sok muzulmán közösségben megülik valamilyen formában, leginkább baráti találkozókként vagy családi eseményként. Sok olyan ország van, ahol a muzulmán és a keresztény közösségek egymás mellett élnek, és kölcsönösen hatnak egymásra. Így nem ritka, hogy a muzulmán családok is feldíszítik az otthonaikat és ajándékoznak is karácsonykor.
Buddhizmus
A buddhisták nem ünneplik a karácsonyt és Jézus születését sem, viszont a téli napfordulót, a fény születését igen. Ugyancsak közel esik a karácsonyhoz az egyik fő buddhista ünnep, a Maitréja-ünnepség, amikor megidézik Maitréja alakját, aki az eljövendő kor Budhhája. Ilyenkor közös szertartásokon meditációkat tartanak. Azt vallják, hogy Maitréja a szeretet Buddhája, aki majd egyszer testet ölt, így Buddha tanításai újra megjelennek a világban. Maitréját ezért a bölcsesség fényének is tartják, és ő a remény szimbóluma is. Jézust pedig buddhizmus is nagyra tartja, bódhiszattvának nevezik. Ez azt jelenti, hogy olyan személy volt, aki az életében nagyon magas tudati szinten létezett. Épp ezért előfordul, hogy Jézust lótuszülésben, feje körül fénykoszorúval ábrázolják.
Hindu vallás
A hindu vallás híveinek többsége Indiában él, itt legalább 8-900 millió ember tartja magát hindunak. Viszont a Föld legnépesebb országában jelentős számú keresztény és muzulmán ember él, akik komolyan hatottak az itteni ünnepekre is. A karácsonyt a hinduk a szeretet ünnepének tartják, és a legtöbb helyen meg is ünneplik. Sok helyen őrzik azokat a hagyományokat is, amiket még az angol gyarmatosítók hoztak magukkal. Itt is hagyomány, hogy a templomokban megvendégelik a szegényebbeket. Karácsonyfát nem állítanak, de a házakat feldíszítik. A családok ellátogatnak egymáshoz, és a karácsonyi „fesztivál” akár egy hétig is eltarthat.
+1: Ortodox vagy keleti keresztények
Itt ugyan a vallás stimmel, és ugyanúgy Jézus születését ünneplik, mint a nyugati keresztények, csak épp a dátum csúszik el. Számos országban, például Szerbiában, Oroszországban, Ukrajnában, Grúziában, de még Egyiptomban és Etiópiában is nem decemberben, hanem január 6-án van szenteste. Ennek az oka az, hogy ők a régi naptár szerint tartják meg az ünnepeket, és nem az 1582-ben bevezetett Gergely-naptárat használják az ünnepek kiszámolására. Így az ortodox ünnepek 13 nappal később vannak, mint a nyugati keresztényeké.
