Idén február végén és március elején, de leginkább február 28-án, szombaton különleges látvány várja azokat, akik este felnéznek az égre.
Naplemente után körülbelül fél órával hat bolygó jelenik meg egyszerre az égbolton. Ezek a Merkúr, a Vénusz, a Szaturnusz, a Jupiter, az Uránusz és a Neptunusz. Tehát a Marson kívül a Naprendszerünk minden bolygója egyszerre fog látszani! (A Föld akkor, ha nem felfefelé nézünk, a másik hat az égen.)

Felsorakozó égitestek
Nem egy kupacban lesznek az égboltoton a bolygók, hanem egy hosszú ív mentén „felsorakozva”, mintha csak felvonulnának az égen. Az ilyen összeállásokat bolygóparádénak is szokták becézni.
A legfényesebb a Vénusz, de a Jupiter is jól látható lesz, míg a Szaturnuszt és a Merkúrt kicsit nehezebb lesz majd megtalálni, mert azok a horizont közelébe kerülnek. Az Uránusz és a Neptunusz megfigyeléséhez viszont már távcsőre van szükség.
Rögtön, napnyugta után érdemes elkezdeni a nézelődést, mert néhány bolygó hamar eltűnik.
De ha szerencsénk van, és elég sötét helyről tudjuk vizsgálni az eget, akkor szabad szemmel egyszerre négy bolygót (plusz Föd) is láthatunk majd. Ez nem mindennapi élmény! Ha pedig netán szombaton nem sikerül a megfigyelés, még vasárnap és hétfőn is lehet próbálkozni.

Babonák és hiedelmek
Az ilyen bolygóparádék nemcsak a csillagászoknak izgalmas jelenségek, régen sokféle hiedelem és babona is kapcsolódott hozzájuk.
Amikor még nem voltak űrteleszkópok és űrhajók, az emberek különleges jelentést tulajdonítottak az égbolton látható jelenségeknek. Ha több bolygó is feltűnt egyszerre az égen, sokan azt hitték, hogy valami fontos dolog fog történni a Földön.
Egyesek szerint a bolygók „együttállása” szerencsét hoz, mások viszont attól tartottak, hogy viharok, háborúk vagy furcsa események, vagy akár világvége következik. Voltak királyok, akik még döntéseket is hoztak az alapján, hogy mit üzentek szerintük a bolygók.
Az asztrológia őrültségéről itt írtunk.
A Hercules című Disney-mesefilmben például Hádész a közelgő bolygóparádéval szövögeti gonosz terveit:
Eddig túléltük a bolygóparádékat
A helyzet az, hogy eddig nem jöttek be a varázslók, uralkodók, tudósok jóslatai.
Időszámításunk után például 489-ben a Nap, a Hold, a Jupiter, a Vénusz, a Mars és a Merkúr állt együtt. Akkorra az emberek világméretű özönvizet vártak. Nem érkezett meg.
Rá majdnem száz évvel, 582-ben ugyanezek az égitestek sorakoztak fel az égen. A tudósok, varázslók azt állították, hogy világvége lesz. A világnak nem lett vége.
De például 1962-ben is volt bolygóparádé. Ebben az évben volt a hidegháború legveszélyesebb időszaka. Ekkor volt az úgynevezett kubai rakétaválság, amikor hajszálra voltunk attól, hogy a Szovjetunió és az USA atomfegyvereket vessen be a konfliktusuk miatt. Szóval ekkor a bolygóparádé idejére nukleáris világvégére számítottak egyesek. Szerencsére sem atomháború nem indult, sem világvége nem lett.

De 1982-ben is volt egy bolygóparádé, ami miatt a „jól értesültek” hatalmas földrengéseket és katasztrófákat vártak. Abban az évben nem volt ilyen.
Legutóbb, 2015-ben a Vénusz, a Jupiter és a Mars állt össze bolygótrióvá, amit a betlehemi csillag megjelenéséhez hasonlítottak, ami a kis Jézushoz irányította a Biblia szerint a három királyokat. 2015-ös új Messiásról azóta sem tudni.
Különleges energiák? Inkább kiszámítható természeti jelenség
Az asztrológusok úgy gondolják, hogy amikor több bolygó látszik egyszerre, az különleges energiákat jelenthet – például új kezdeteket vagy nagy változásokat.
A valódi tudósok azonban mindig elmagyarázzák, hogy a bolygók felvonulása csak egy látványos és egyébként előre kiszámítható égi jelenség. A bolygók nagyon messze vannak tőlünk, és nem befolyásolják a mindennapi életünket.
A legközelebbi 7 planétás bolygóparádé például 2040. szeptember 12-én lesz. Ha tehetitek, ne várjatok addig, inkább szombaton nézzetek fel az égre! (Kispolgár / starwalk.space/ wikipedia)


