Nincs kirándulás, megmondta a tankerület. Na de mi az a tankerület?

A Kispolgár mobilra készült. Az app ingyenes!

Legfeljebb egynapos osztálykirándulásra mehetnek a gyerekek a 18. kerület iskoláiban, és ez nem eshet hétvégére. Többnapos kirándulás pedig akkor se lehet, ha ők is, a szüleik is, sőt, a tanáraik is szívesen mennének. Erről döntött ugyanis a tankerület, indoklást viszont nem fűztek a döntéshez. Annyit írtak mindössze, hogy a gyerekek érdekeit tartják szem előtt. A szülők és az egyik tanárszakszervezet szerint viszont arról van szó, hogy a tankerület spórolni akar, azaz nem akarja kifizetni a tanároknak járó plusz pénzt a kirándulásért. És hiába is adnának több pénzt a szülők – ha a tankerület azt mondja, hogy nincs ottalvós kirándulás, akkor nincs. És kész.

Na de mi is ez a tankerület, és miért ez dönt mindenről?

A kérdések megválaszolásához 2011-ig kell visszamenni. Ekkor már egy éve volt hatalmon a kétharmaddal megválasztott Orbán-kormány. Ez a kormány pedig az indulásakor úgy döntött, hogy fenekestül felforgat szinte mindent. Megváltoztatta az alkotmányt és egy sor másik törvényt, összevont és megszüntetett minisztériumokat. Ekkor tűnt el az önálló oktatási minisztérium is. Minden ügy, ami az iskolákkal kapcsolatos, az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá került. Ennek élére 2012-ben pedig az a Balog Zoltán került, akikről a hírekben mostanában sokat hallotok. Az oktatásért Hoffmann Rózsa államtitkár felelt, az ő neve is ismerős lehet. Miatta van mindennapos testnevelés, és ő intézte azt is, hogy mindenki ugyanabból a tankönyvből tanuljon, akár tetszik, akár nem.

Balog Zoltán és Hoffmann Rózsa 2013 januárjában. Forrás: youtube/Magyarország Kormánya

Az első Orbán-kormány 2011-ben úgy döntött, hogy komolyan átalakítja a közoktatást. Mégpedig úgy, hogy az egészet állami felügyelet alá vonja. Addig volt ugyan néhány iskola, amit valamelyik egyház, és volt néhány, amit alapítvány tartott fenn, de majdnem minden iskola a helyi önkormányzatokhoz tartozott. A komlói iskolák például a komlói
önkormányzathoz, a mátészalkai iskolák a mátészalkai önkormányzathoz és így tovább. A települések fedezték az iskola költségeit, és ők feleltek az épületért, annak fenntartásáért, és felszereléséért is. Az iskolaigazgatók dönthették el, kit vesznek fel tanárnak, a tanárok pedig azt, hogy milyen tankönyvekből tanítsanak. Bár volt központi tanterv is, amit minden
gyereknek meg kellett tanítani, de lehetett az iskolának saját tanmenete. Az intézmények a szülők, valamint a gyerekek igényei szerint indíthattak tagozatokat vagy vezethettek be művészeti oktatást.

Mivel az önkormányzatok voltak a fenntartók, óriási különbségek voltak az iskolák közt. A pénzt ugyan minden település az államtól kapta, de ha spórolni kellett, a szegényebb falvak, városok sokszor az iskolákon spóroltak. A gazdagabb települések több pénzt tudtak az intézményekre szánni, nem volt gond, hogy mindig legyen kréta vagy wc-papír, és ki legyen festve a tanterem. A jobb iskolákba általában jobb tanárok is kerültek. Az államosítás egyik indoka épp az volt, hogy ezek a különbségek megszűnjenek. A döntés bírálói szerint pedig ezzel pont az iskolák önállósága és sokszínűsége szűnt meg, és az, hogy reagáljon a helyi gyerekek igényeire.

2012-ben megszületett a törvény, ami az iskolákat és az ott dolgozókat is egy nagy állami szervezet alá rendelte. Ez volt a Klebersberg Intézményfenntartó Központ, vagy ahogy ti is ismerhetitek, a KLIK. Ez pedig az országot majdnem 200 tankerületre osztotta fel, ennek élére tankerületi vezetők kerültek. A tanárok és az igazgatók is innentől kezdve a tankerületek munkavállalói lettek. Innen kapták a fizetésüket, a sorsuk is itt dőlt el. Már nem számított, hogy az igazgató melyik tanárt akarta felvenni vagy kirúgni, mert már nem ő döntött róluk. A 2022-23-as tanár- és diáktüntetéseknél is ezért rúghattak ki hasraütésre tanárokat a tankerületek. Igaz, a kirúgott tanárok perben állnak velük azóta is. De a kirúgásokat az igazgatók nem tudták megakadályozni. Nekik gyakorlatilag nem maradt hatáskörük, még csak igazgatónak sem hívják már őket. Az új megnevezésük intézményvezető lett. A viszony pedig az iskolák és a tankerületek közt pedig kb. olyan lett, mint Roxfortban, amikor megérkezett Umbridge professzor…

Ez akár jól is működhetne, de….

A tankerületeket többnyire volt tanárok vezetik, akiknek az lenne a feladata, hogy együtt dolgozzanak az iskolákkal. Nekik kell figyelni arra, hogy az iskola rendben működjön, hogy a tanárok időben megkapják a fizetésüket, hogy legyen fűtés és ki legyenek fizetve a közüzemi számlák.  De az iskolák puszta léte is rajtuk múlik, ugyanis arról is a tankerület dönt, hogy egy iskola legyen-e egyáltalán. Azt is a tankerület határozza meg, hogy egy iskolában egy évfolyamon hány osztály indítható. És ha valamit eldönt a budapesti minisztérium (az oktatást most a rendőröket is felügyelő Belügyminisztérium irányítja), akkor azt a tankerület végre kell hogy hajtsa Komlón éppen úgy, mint Mátészalkán.

A legtöbb bírálat egyébként azért éri a tankerületeket, mert nehéz velük szót érteni, a működésük sokszor átláthatatlan, a sajtónak például sosem sikerül elérni őket. De ez egyébként az összes központosított állami intézményről elmondható. Ők gazdálkodnak az oktatásra szánt állami pénzzel, de az évek során rengeteg adósságot halmoztak fel. Szintén probléma, hogy a tankerületeknek sokkal fontosabb lett az adminisztráció és a papírmunka, mint az, hogy egy tanár jól tanít-e vagy sem. Ezzel pedig rengeteg teljesen felesleges munkát adnak a tanároknak. Nem véletlen tehát, hogy az elmúlt években többször is tüntettek a Klebersberg Központ megszüntetéséért és az iskolák önállóságának visszaállításáért.

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!

Még izgulhatnak a továbbjutás miatt a focidrukkerek, az űrben rekedt két űrhajós – híradó

Az EU megkerülte a magyar vétót az ukránoknak szánt segélynél, egy csacsi pedig jávorszarvasnak állt.

Százötven éves a fogaskerekű

Majdnem megszűnt, de szerencsére még utazhatunk rajta.

Ki ez a Soros György?

Miért lett közellenség? És miért támogatta a fiatal Orbán Viktort?