Írtunk már nektek tudósokról, akik történetesen nők, és folytatjuk is a sort olyanokkal, akik kifejezetten a technológiai újításokban jeleskedtek, és megalapozták a mai modern tudományt. Jöjjön is az újabb lista:
Annie Easley
Easley olyan időben nevelkedett, amikor az afroamerikaiaknak még azért is harcolniuk kellett, hogy egyáltalán egyetemre mehessenek. Ő is egy csak feketéknek fenntartott New Orleans-i suliban végezhetett gyógyszerészként 1952-ben. Több mint húsz évvel később jutott csak be a Cleveland Egyetem matekszakára. Annie a NASA-nál helyezkedett el, és azon kevés afromaerikai egyike volt, aki egyáltalán ott dolgozhatott. Magától tanult meg programozni, és annak segítségével dolgozott ki energiatakarékos akkumulátorokat, amiket a NASA a rakétáihoz használt. Olyan alternatív technológiákat alakított ki, amiket ma például a hybrid autóknál is használnak. De ezen kívül az űrbéli technológia kialakításában is szerepe volt. És a rakéták kilövésének Földre gyakorolt hatását is vizsgálta.
Mary Keller nővér
A római katolikus apáca igazi számtechzseni volt. Matek és fizikai diplomája is volt, és ő volt az első emberek egyike, és az első nő, aki doktori fokozatot szerzett számítástechnikában az Egyesült Államokban. Együtt dolgozott Thomas Kurtz-cal az első olyan programozási nyelven, a BASIC-en, amit direkt úgy alakítottak ki, hogy az átlagember is használhassa. Ez még 1963-ban volt, amikor ahhoz, hogy bármit is csinálhassunk a számítógépen, be kellett írni programozási parancsokat. Ezt a BASIC nyelvet tanította később Keller nővér az egyetemeken. Abban is úttörő volt, hogy biztatta a nőket, menjenek tanulni. Akár kisbabákkal is lehetett járni az óráira. Ez egy nagyon modern hozzáállásnak számított a hatvanas évek Amerikájában.
Ada Lovelace
Nagyot ugrunk az időben, akkorát, hogy Ada Lovelace grófnőről csak festmény maradt fent. 1815-ben született Londonban, matematikus és író volt. Arról lett ismert, hogy őt tekintik az első számítógép-programozónak. Ugyanis a történelmi feljegyzések szerint ő írta a programokat a Charles Babbage által tervezett első mechanikai számítógéphez. Ezt úgy hívták, hogy analitikai számolómű. Ada egyébként a híres angol költő, Lord Byron lánya volt. Édesanyja, Lady Byron volt az, aki imádta a matekot, Lord Byron feleségét vicceskedve paralelogrammahercegnőnek hívta. Lady Byron Adát már kiskorában tanította matekra. Bár Ada valódi programozói szerepét máig sokan vitatják, a fennmaradt levelezésekből arra lehet következtetni, hogy az tuti, hogy hozzájárult a gép működésének kialakításához.
Mary Wilkes
Wilkes még ma is él, 87 éves. Arról ismert, hogy ő volt az első ember, akinek volt az otthonában személyi számítógép. Itt egy fotó róla és a gépről 1965-ben:
És nemcsak használója, de az egyik feltalálója is volt az egyik legkorábbi operációs rendszernek, a LINC-nek. Pedig egészen más területről indult, filozófiát tanult. Később lett programozó, és azon dolgozott, hogy minél több embernek érthető és használható legyen a személyi számítógép, vagyis a personal computer (PC).
Elizabeth Feinler
Feinler a domain úttörője, mérnöke. Pontosabb a DNS-é, vagyis a domain name systemé, ami nagyon leegyszerűsítve az internet adatösszegyűjtője. Azért született, hogy egyszerűbben és helymegkötés nélkül lehessen elérni netes oldalakat. Korábban csak az IP cím volt, ami fizikai helyhez kötött, és egy hosszú, pontokkal elválasztott számsor. A domain ezzel szemben csak ennyi: .com. De Feinler stanfordi kutatócsoportja alkotta meg a .org-ot, a .gov-ot és a .edu-t is. Ezek nemzetközi domainek, de vannak a nemzeti domainek, ilyen például nálunk a .hu (mint Hungary).
Feinler is más pályára készült, biokémiát tanult, és már kutatóként dolgozott amikor felkérték, hogy vegyen részt számítógépekkel kapcsolatos munkákban. Ez a hetvenes évek végén-nyolcvanas évek elején volt, amikor elkezdett annyi infó gyűlni a neten, hogy muszáj volt valahogy szabályozni, csokorba szedni. Feinler még ma is él, 93 éves.
(Kiemelt kép: Annie Easley. Forrás: Wikipédia)
