Az egyik útikönyvünkben már írtunk nektek arról, hogy emberek milliói ünneplik a holdújévet világszerte, különösen Kelet- és Délkelet-Ázsiában. Ezekben az országokban különféle számítások alapján jelölik ki az új év napját (nem úgy mint nálunk, a szokásos január elsejét).
A holdújév pontos időpontja minden évben változik, de általában január 21. és február 20. közé esik, az első újhold napjára: idén ez január 29-e. Kínában és más ázsiai országokban is ez az év legnagyobb ünnepe. És a leghosszabb is, ugyanis 15 napig tart!
Az emberek az ünnep előtt kitakarítják a lakásukat (hogy elűzzék a balszerencsét), majd összegyűlnek, sütnek-főznek, megajándékozzák egymást. Az újév napján nem szabad negatív szavakat használni, sírni, vagy az elmúlt évet emlegetni. A fiatalabbak és az idősebbek is hagyományos ruhákba öltöznek, énekelnek és táncolnak. Sokan piros lámpásokat gyújtanak. Vannak tűzijátékok és felvonulások is. (Ha ma beírod a Google-be, hogy holdújév, tűzijátékok jelennek meg a képernyőn.)
Az idei év a Kígyó éve. De mit is jelent ez? A kínai hagyomány szerint minden évet a kínai állatöv 12 különböző állatáról neveznek el: patkány, bivaly, tigris, nyúl, sárkány, kígyó, ló, kecske, majom, kakas, kutya és disznó.
Az évszámok sorrendje a legenda szerint egy Jáde császár által előírt verseny miatt alakult így. Az állatok mind azt akarták, hogy róluk nevezzék el az éveket, ezért versenyeztek, hogy ki kel át a leggyorsabban a folyón. A patkány ravasz volt, ő nyert: ezután a többi állat a versenyben elért sorrendben kapta meg az év nevét. Az állatövi állatok között országonként vannak különbségek, például Vietnamban a Nyúl helyett a Macska évét ünneplik, Japánban pedig a disznó helyett a vaddisznó évét.
A kínai kultúrában a kígyó a boldogság és a szerencse szimbóluma. A kígyó évében született emberek állítólag bölcsek és bájosak. A lenti képen megnézheted, hogy melyik állat évében születtél.
(BBC)
