Tanár, kém és motoros – 90 éve halt meg Arábiai Lawrence

A Kispolgár mobilra készült. Az app ingyenes!

Thomas Edward Lawrence nevét a legtöbben az életéről szóló Oscar-díjas filmből ismerik. Többször volt életveszélyben, de halálát motorbaleset okozta. Állítólag így a bukósisak kifejlesztéséhez is hozzájárult.

Thomas Edward Lawrence (közismert nevén Arábiai Lawrence) egy ír báró gyerekeként született 1888-ban. Nagyon jól tanult, az Oxford egyetemre járt. A diplomamunkáját a keresztes háborúkban érintett várakról írta. Anyaggyűjtés közben gyalog bejárta a 20. század elején török uralom alatt álló Szíriát és Palesztinát.

Az út során többször kirabolták, megtámadták, megverték, ő ennek ellenére később régészként is visszatért oda, és összebarátkozott a helybéliekkel, megtanulta a nyelvüket, megismerte a kultúrájukat.

T. E. Lawrence. Fotó: Wikipedia

Ezt az első világháborúban ki is használta, amikor magát továbbra is régésznek álcázva, a hadsereg megbízásából felmérte a sivatagi területeket. Később katonai hadműveleteket is vezetett, többször megsebesült.

A háború végén egy újságírónak mesélt életéről, kalandjairól (valószínűleg lódított is ebben nagyokat), fotók és filmfelvételek is készültek róla. Ezeket az újságíró Londonban és New Yorkban afféle show-műsor keretében mutatta be, és az alig harmincéves Lawrence szinte hetek alatt háborús hős és híresség lett.

A közönség képzeletét főként állandóan viselt fehér burnusza és sivatagi lovaglásai ragadták meg, de sokan furcsállották különc viselkedését. A burnusz rendszerint fehér gyapjúból készült köpeny, amit leginkább arab és észak-afrikai emberek viselnek.

T. E. Lawrence. Fotó: Wikipedia

Lawrence közreműködött a világháborút lezáró béketárgyalásokon az arab, majd a brit küldöttség tagjaként, de csalódva vette tudomásul, hogy a nagyhatalmak addigra rég felosztották a Közel-Keletet egymás között.

Visszament Oxfordba tanítani, de hamarosan álnéven belépett a légierőhöz. Ott, amikor épp nem repült vagy nem volt kiképzés, unaloműzésből lefordította az Odüsszeiát és több könyvet is írt. 1928-ban vissza kellett térnie Angliába, mert – talán nem alaptalanul – kémkedés gyanújába keveredett.

Hazatérve főleg motorversenyzéssel foglalkozott. 1935. május 13-án két kerékpárost akart kikerülni, de kiröpült a motor nyergéből, súlyos fejsérüléseibe hat nappal később belehalt. A nagy visszhangot kiváltó baleset vezetett el a bukósisak kifejlesztéséhez és kötelezővé tételéhez.

Fotó: Wikipedia

Életéről David Lean készített filmet 1962-ben, amivel hét Oscar-díjat nyert. A főszerepet Peter O’Toole játszotta. Ha még nem láttátok, érdemes megnézni!

(MTI/Kispolgár)

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!

Jót tesz a fogaknak a hajból készült fogkrém

Bizarrnak tűnhet, de elvileg működik!

Jó reggelt!

Vége a szünidőnek, használd ki a napot!

Úgy tűnik, mégsem pusztul ki a világ egyik legrondább állata

Néhány éve már csak néhány darab óriás weta élt szabadon Új-Zélandon.