Te tudod, honnan ered a gyorskaja?

1940-ben két testvér, Richard és Maurice McDonald úgy döntött, nyit egy kis hot dogos, hambis, barbecue-s kajáldát San Bernardinóban, hogy a rohanó munkások be tudjanak kapni egy gyors falatot a rövid ebédszünetükben. Arra gondoltak, hogy mivel sietnek, ezért megoldják, hogy egy kis ablakon keresztül kérhessék az ételt, ki sem kellett szállniuk a kocsijukból. Ezt nevezték drive-innek. Így indult a ma dollármilliárdokat érő McDonald’s üzletlánc.

Az első meki San Bernardinóban. Forrás: Wikipédia.
Az első meki San Bernardinóban. Forrás: Wikipédia.

Bár egyértelmű, hogy a gyorskaják elterjedésében a McDonald fivéreknek óriási szerepük van, mégsem ők voltak az elsők, sem az egyetlenek, akik hozzájárultak a létrejöttéhez.

Hogy pontosan honnan ered, azon a történészek és szociológusok is vitatkoznak. Vannak, akik szerint már az ókori Rómából, mások viszont a huszadik századi kajaautomata-lázból eredeztetik.

Az automaták, amikből ma főleg üdítőket vagy csokikat, chipszeket, néha hideg szendvicseket veszünk, akkoriban óriásit mentek az Egyesült Államokban. És főtt ételek is voltak benne. Ezt gondolták tovább a McDonald fivérek is, vagyis a gyors és olcsó meleg étel kínálását. Így születtek meg az első gyorséttermek, mint a McDonald’s vagy a Burger King.

Az első Automat Berlinben. Forrás: Wikipédia
Az első Automat Berlinben. Forrás: Wikipédia

De még mielőtt ezek létrejöttek volna, már létezett az Automat, vagyis Automata. Ez egy olyan étterem volt, ahol csakis kaja– és italautomaták voltak, felszolgálók és személyzet nem. Az első ilyen egyébként nem is Amerikában nyitott, hanem Berlinben még 1895-ben és Quisisanának hívták. Az Egyesült Államokban az első Automatot a Horn & Hardart étkeztetési vállalat nyitotta Philadelphiában 1902-ben, és a gépeket Berlinből rendelték. New Yorkba 1912-ben ért el, majd innen terjedt el és vált a popkultúra részévé, megalapozva a gyorséttermeket. Az első ezek közül egyébként nem a McDonald’s volt, hanem 1921-ben a White Castle hamburgerező a Kansas állambeli Witchitában.

Rögtön étteremláncban gondolkodtak, és a további egységek nyitásakor az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy minden éttermében ugyanazokat a termékeket lehessen kapni, ugyanazzal a csomagolással, az épületek is hasonlóan nézzenek ki, fix szállítótól jöjjön a hambi zsemle, a hús és a többi. Ezt a felismerhetőséget hívjuk ma brandépítésnek.

A másik fontos szempont a kiszámíthatóság mellett, ahogyan a nevében is benne van, a gyorsaság.

A McDonald testvérek 1948-ban nyitották meg az első olyan éttermüket, amiben helyben is lehetett fogyasztani, de ugyanolyan gyors volt a kiszolgálás, mintha a drive-inben kérte volna valaki. Annyi különbséggel, hogy már le is lehetett ülni az étteremben. A drive-inen kívül van a drive-through is. A kettő között a különbség az, hogy utóbbinál még annyi személyzet sem kell, mint az előbbinél. A drive-throughban kiadják az ételt az ablakon, a kocsi pedig továbbhalad. A drive-ineknél régen volt, hogy egy felszolgáló vitte ki az ételt a parkolóban álló autóba.

Columbo A türelmetlen hölgy c. epizódban egy drive-inben.
Columbo A türelmetlen hölgy c. epizódban egy drive-inben.

Arra is rájöttek, hogy a legtöbben hamburgert és sült krumplit kértek, ezért erre specializálódtak, és folyamatosan, nemcsak rendeléskor készítették azt a pár fajtát, amit kínáltak, így gyorsítva a kiszolgálást. A futószalagszerű rendszert egyébként Henry Ford autógyára ihlette. Az árat pedig nagyon alacsonyan tudták tartatni, fele annyiba került egy hamburger, egy krumpli és egy üdítő vagy milkshake, mintha valaki egy sima étteremben rendelte volna ugyanezt. A McDonald’s ihlette a későbbi Burger Kinget is, a különbség főleg abban volt, hogy utóbbiban grillezettebb verziókat készítettek.

A huszadik század második felétől a gyorskajáldák világszerte beütöttek, óriási sikerük volt, és sokáig úgy tűnt, hogy ezt a sikert semmi sem árnyékolhatja be.

Az utóbbi évtizedekben azonban előtérbe került az egészséges étkezés és az életminőség közötti összefüggés mellett a fenntarthatóság kérdése is. Nyilvánvaló lett, hogy a sokszorosan feldolgozott (hogy kibírja a szállítást) és rengetegszer szemétben landoló (mert futószalagon gyártották, és ami nem volt friss már, mert nem vették meg, azt kidobták) gyorskajákat rengeteg kritika érte. Rendszeresen tüntettek is a gyorséttermek ellen. Így az egész iparágnak át kellett gondolnia a tevékenységét. Bevezettek salátákat, fehér húst (csirke), wrappeket és gyerekmenübe zöldséget vagy gyümölcsöt. A Burger King állt elő eddig a legtöbb húsmentes termékkel, még vega Whopper is lett, ami a csúcson elképzelhetetlen volt. Most viszont szükségszerű lett a brand túléléséhez. Ugyanis a gyorséttermeket rendszeresen felelőssé tették a gyerekek elhízása és a kettes típusú cukorbetegség kialakulása miatt is.

Már írtunk nektek arról, hogyan csábítgatják a gyerekeket a cégek a csomagolással. Hasonlót tesznek a gyorséttermek a gyerekmenükkel, amiben játékok is vannak. Egy bizonyos korban ez is a csalogató a gyorskajáldákban, később, tini és felnőttkorban pedig a gyorsaság és a kiszámítható íz, na meg az ára.

Egy biztos: tüntetések és egészségtelen ételek ide vagy oda, minden bizonnyal a gyorséttermek egyhamar nem fognak eltűnni. Mert azt nyújtják, amit a rohanó világban az emberek akarnak. Lehet, itt is igaz az, mint sok minden másban is az életben: mértékkel néha belefér. (Bostoni egyetem, Wikipédia, History Associates)

 

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!

Jó reggelt!

Elég minden napnak a maga baja!

Na, ki lesz a főpolgármester? – híradó

Újraszámolták a fővárosi szavazatokat, pert vesztettek a kirúgott tanárok, cicás képekkel tesztel a NASA.