A fővárosban, Budapesten ma bárhova eljuthatsz tömegközlekedéssel, kiszámíthatóan járnak a buszok, földalattik és a villamosok. Szinte hihetetlennek tűnik, de száz évvel ezelőtt a városban légitaxi is járt. Nem is akármilyen! Hidroplánok, azaz olyan gépek repültek a városban, amik a Dunáról szálltak fel, és oda is szálltak le. A kikötő a mai Szabadság híd (akkor még Ferenc József híd) közelében, a Műegyetemnél volt. Az első gépek 1923 tavaszán szálltak fel innen.
Az Est című napilap így számolt be erről: „A Dunának pár napja új szenzációja van. Ezüst madarak repülnek felette. A Ferencz József híd és a Műegyetem előtti Duna-part feketéllik a kíváncsiaktól.”
Azok a bizonyos ezüst madarak Junkers F-13 típusú repülőgépek voltak. Ez a gép fémből készült, csillogó alumíniumlemezek borították. Az utasok már fedett kabinban ültek, a pilótafülke viszont még nyitott maradt. A gép szárazföldre kerekekkel is le tudott szállni, de fel tudták szerelni úszótalpakkal is. Nemcsak utasszállításra használták, hanem sétarepülésre is. A Duna felett 15-20 percig repülve egész Budapestet meg lehetett csodálni belőle.
Menetrend szerint a Balatonra
A repülőket üzemeltető társaság, az Aeroexpress állami támogatást is kapott, így nemcsak Budapesten belül, hanem a Budapest-Siófok vonalon is megindulhatott a légiközlekedés. Az volt a támogatás feltétele, hogy a viteldíj legfeljebb a duplája lehet egy első osztályú vonatjegynek. Az út negyven percig tartott, a gépek menetrend szerint kétszer tették meg az utat oda-vissza egy nap. Igaz, túl sokan nem vették igénybe ezeket a járatokat, hiszen legfeljebb hat ember utazhatott a repülőkön egyszerre. A balatoni fürdőzők is gyorsan megszokták a tóra leszálló hidroplánokat, ott az Ezüst sirály nevet aggatták a gépekre.
A légitaxi hamar népszerűvé vált, de persze főleg az ország gazdagabb polgárai engedhették meg maguknak. Ők viszont alaposan ki is használták. Volt, aki ezzel utazott Bécsbe, a lóversenyre, mások a csehországi gyógyfürdőkbe vitették magukat vele. Később már nemcsak utasokat szállítottak a gépen, hanem drága luxuscikkeket, például déligyümölcsöt, szőrmét, sőt a külföldi filmtekercseket is a mozikba.
Hamar megtörtént az első baleset
A légitaxi első balesetére sem kellett sokat várni. Alig néhány héttel az indulás után az egyik gép lezuhant a déli Összekötő vasúti híd mellett, miután épp visszafordult a Csepel-sziget felől. Négy utas, a pilóta és egy motorszerelő volt a gépen, sajnos mind életüket vesztették. A baleset után egy rövid időre le is állították a légiközlekedést.
Viszont a tragédia nem szegte a repülni vágyók kedvét, az Est szerint „valóságos repülési láz tört ki” Budapesten. Az Aeroexpress egyre több városba, Prágába, Bukarestbe és Zágrábba is megkapta a repülési engedélyt, ám végül ezek a járatok nem indultak el. A jegyárakat alacsonyan kellett tartani, a költségek viszont egyre magasabbak lettek, így a társaság 1926-ra csődbe ment. És az sem segített a cégnek, hogy az alapítója, Jankovich-Bésán Endre, akit Bandi grófként ismertek akkoriban, pénzhamisítási ügybe keveredett.
A hidroplánkikötő is bezárt. Ma egy emléktábla jelzi csak a Gellért térnél, hogy több mint száz évvel ezelőtt, igaz, csak három évig, de „ezüst madarak” repkedtek Budapesten.
Forrás: welovebudapest.hu
Kiemelt kép forrása: repulnijo.hu
