Úristen, lenyeltem a rágóm… Most mi lesz?

A Kispolgár mobilra készült. Az app ingyenes!

Sok iskola házirendje tiltja a rágózást órákon, mert ronda, ahogy csámcsogsz, és undi, ha a padba ragasztod. Épp ezért nagy kérdés, hogy mi legyen a titokban nyammogott rágóval becsengetéskor. A legegyszerűbb nyilván az lenne, ha lenyelnéd. De ilyenkor bekapcsol az idősebbek intelme: nehogy lenyeld, mert összeragad a beled. Vagy ha nem ragad össze, akkor évekig ott marad, megkövesedik, és véged. Mielőtt rátérünk arra, hogy ez igaz-e vagy sem, jöjjön egy kis rágótörténelem.

Rágcsálni jó, ezt már az őseink is tudták. Igaz, akkoriban még nem volt Orbit, de megoldották enélkül is. A régészek szerint már ötezer évvel ezelőtt is szívesen rágóztak az emberek. Akkoriban növényi gyantákat rágtak, és ezt onnan tudni, hogy Finnországban fognyomokat tartalmazó megkövesedett gyantadarabokat találtak, amiket az újkőkorszak kezdetén rágcsálhatott valaki.

Az ősi aztékok Dél-Amerikában chicle-t rágtak, ami egy olyan anyag, ami nagyon hasonló a mai rágók anyagához. Ez egy természetes, gumihoz hasonlító anyag, ami egyes fák nedveiből készül. Az aztékok ezt már azért is rágták szívesen, mert finom volt és enyhén illatosította a szájukat is.

A modern rágógumikat az 1860-as években kezdték gyártani, eleinte növényi anyagokból, aztán később megjelentek a szintetikus, azaz mesterséges anyagok is. Ma a legtöbb rágó ezekből készül, és ennek az eredeti kérdésünkre nézve komoly jelentősége van.

Rágógumi reklám 1919-ből. Kép: Wikipedia

A rágózás ugyanis nem veszélyes, hacsak nem nyeled félre. De kimondottan jót tesz a fogak egészségének, és azt is felismerték, hogy a stressz ellen is bevethető. Már az első világháborúban is azért került rágó a menetfelszerelésébe, mert a rágás oldotta a fronton a katonák feszültségét. A folyamatos szájmozgás hatására ráadásul fokozódik az agy vérellátása, ez pedig javítja a koncentrációt, és jó hatással van a memóriára is.

Ha pedig lenyeled, nem történik semmi. Egyszerűen kikakilod, és kész. Mivel mesterséges, azaz emészthetetlen anyagról van szó, a szervezet nem tudja sem lebontani, sem megemészteni. Így hát távozik, az összes olyan ételmaradékkal együtt, amire a testednek nincs szüksége. Arra viszont oda kell figyelni, hogy ne nyelj le egyszerre több rágót. A gyerekeknek ugyanis fejletlenebb a bélrendszerük, és egy nagyobb adag rágó tényleg okozhat kellemetlenséget.

kép: Pixabay

És bár meglehetősen ritka, de van valóságalapja annak, hogy a rágó megkövesedhet a belekben. Az emésztetlen anyagokból (például rostokból, magokból, gyógyszerekből és még szőrből, hajból is) ugyanis nagyon ritkán kialakulhat úgynevezett bezoárkő. Ez pedig nőhet akkorára, hogy műtét kell az eltávolításához. De az ilyesmi tényleg meglehetősen ritkán fordul elő, és biztosan nem egy darab lenyelt rágó fogja okozni. (cnn.com)

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!

Hogy került a Mikulás Lappföldre?

Pláne, hogy az eredeti Miklós püspök Kis-Ázsiában született?

Az Action for Democracy továbbra is támogatja a Kispolgárt

Az első szabad gyerekújság marad, és ingyenes.

Kázmér és Huba

Kázmér ellenáll.