Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány támogatja a fiatalok első lakáshoz jutását. Ez nem azt jelenti, hogy a kormány ad pénzt a fiataloknak. Ilyen nincs is, mert kormánynak nincs saját pénze, az emberek által befizetett adókból befolyt pénzt kezeli. Ez tehát csak azt jelenti, hogy a kormány a kölcsönkérésben segít. És mint kiderült, tulajdonképpen a kevésbé fiatalok is igénybe vehetik a kölcsönt.
A magyar fiatalok többségének ma szinte esélye sincs arra, hogy saját otthont vegyen, annyira drágák az ingatlanok. Főleg Budapesten és a nagyvárosokban. Ingatlannak hívják a lakást, a házat, a telket. Ha nincs a szüleinek pénze, vagy nem örököl valakitől, akkor sok-sok évig kellene dolgoznia egy fiatalnak ahhoz, hogy elég pénzt gyűjtsön egy lakásra. Vagy nyernie kell a lottón, de erre azért elég kicsi az esély.
A másik lehetőség, hogy kölcsönt vesz fel a fiatal valakitől. Ha nincs gazdag rokona, vagy barátja, akkor esetleg egy banktól. Ezzel viszont az a baj, hogy a bank nem mindenkinek ad kölcsönt. Csak annak, akinek van állandó munkahelye és nem kevés fizetése, hogy biztosan tudja törleszteni a hitelt. És van már eleve valamennyi tartalék pénze is. Ezt önrésznek hívják.
Itt jön a kamat
A másik probléma, hogy a bankok úgy adnak kölcsönt, hogy sokkal, de sokkal többet kell visszafizetni, mint amennyit ők adnak. Felveszel például 10 millió forintot, de mire az összes hitelt megadtad a banknak, már 19 milliót fizettél vissza. Vagy 25 milliót. Hogy pontosan mennyivel kell többet visszaadnod, azt a hitelek kamataiból lehet kiszámolni. És ezek a kamatok ma nagyon magasak, ráadásul akár nőhetnek is időközben.
Mivel jön a választás, a kormány jó színben akarja feltüntetni magát a szavazók előtt. Kitalálta, hogy segít a fiataloknak ebben a helyzetben. Méghozzá úgy, hogy beállítja a lakáshitel kamatát maximum 3 százalékosra, és a törlesztőrészlet időközben nem is változhat. Ezt úgy tudja megvalósítani az állam, hogy kifizeti a hitelfelvevők helyett a 3 százalékon felüli kamat összegét. Azaz a beszedett adók egy részét erre költi. A hitel összege maximum 50 millió forint lehet. Ebből most kijön Budapesten egy kis lakás. És az is fontos, hogy 25 vagy annál kevesebb év alatt kell visszafizetni a pénzt.
Elméletileg tehát vásárolhat egy fiatal magának úgy egy lakást, hogy csak annyi pénzt kell havonta a banknak fizetnie, mintha albérletben lakna. Mert akinek nincs lakása, és nem tud a szüleinél vagy máshol lakni, annak még ez a lehetősége van. Lakást bérelni. De akkor a bérleti díj minden hónapban a lakás tulajdonosának megy. Nem mindegy, hogy a saját lakására fizet valaki mondjuk havi 250 ezret vagy másnak adja oda ezt az összeget.
Akkor mi a gond?
Szóval jól hangzik ez a hitel. De sok probléma van vele. Egyrészt az, hogy a magyar lakáspiacon eleve kevés a lakás, és kevés új lakás is épül. Így az, ami van, nagyon drága. Ha sok fiatal próbál élni a lehetőséggel, és felveszi ezt a kedvező hitelt, akkor erre a kevés lakásra nagyon sok lesz az érdeklődő. Ez viszont azt jelenti, hogy még tovább nő majd a lakások ára.
Ezt a közgazdászok úgy hívják, hogy a kereslet-kínálat törvénye. Ha például Labubukat gyűjtesz, akkor az a fajta baba sokkal kevesebbet ér, amiből nagyon sok van, mint az, amiből alig van.
Röviden összefoglalva: a kormány ezzel az intézkedéssel előreláthatóan tovább drágítja a magyar lakások árait. Ezt már megfigyelhettük a korábbi lakástámogatási akcióknál is. Ez pedig csak azoknak jó, akiknek már van egy vagy több lakása. Mert ezek többet fognak érni.
Segítség vagy akadály?
Akinek nincs lakása, azoknak kifejezetten rossz ez az intézkedés, mert ettől csak drágább lesz minden. Lehet, hogy a kedvező kamat miatt olcsóbb lesz a banktól kapott hitel, de mivel még drágább lesz a lakás, összességében ez nem biztos, hogy segítség nekik.
Zsiday Viktor közgazdász ezt úgy fogalmazta meg, hogy a kevésbé tehetőseknek, a fiataloknak és az alacsonyabb jövedelműeknek az új támogatás borzasztó csapás. Hiszen ha tényleg a fiatalokon akarna segíteni a kormány, akkor a kínálatot kellene ösztönöznie és nem a keresletet.
A kormány ezzel szemben azt mondja, hogy a három százalékos hitel miatt nem számít drágulásra. Ez viszont csak akkor lenne igaz, ha bővülne a kínálat. Azaz több eladó lakás lenne. De hogy lehetne a kínálatot bővíteni? Például úgy, ha az állam vagy az önkormányzat építtetne lakásokat, amiket aztán kiadna. Azzal is fel lehetne gyorsítani az új lakások építését, ha magasabb házakat építenének, vagy ha nem lennének ilyen lassúak a különböző engedélyezési folyamatok.
