Az impresszionizmus a XIX. század második felének egyik meghatározó művészeti irányzata. Leginkább a festészetben, a zenében, az irodalomban jelent meg, de a szobrászatra is hatása volt.
Az irányzatot francia festők egy csoportja indította el, és abban az időben nagy port kavart az újításuk, mert a festményeik teljesen eltértek az akkor elfogadottól. Ezeket a festőket a „fény festőinek” is hívták, mert a képeiken az adott fényviszonyoknak megfelelően ábrázolták a dolgokat. Az élményt igyekeztek megfesteni, a fények és árnyékok játékát, ezért előszeretettel festettek a szabadban.
A valóságban ezt úgy érték el, hogy apró, színes foltokat festettek a vászonra, így ha a képet az ember a megfelelő távolságból nézi, akkor élheti át hasonló optikai élményt.
Az irányzatot Claude Monet, az Impresszió, a felkelő nap című festménye után nevezték el.
Az impresszionista festészet kiemelkedő alakjai: Claude Monet, Édouard Manet, Edgar Degas, Pierre-Auguste Renoir, Camille Pissarro
Magyar impresszionista festők: Rippl-Rónai József, Szinyei Merse Pál
