Létezik egy több mint 60 kilométer hosszú folyó Buenos Airesben, ami közel 200 éven át az argentin főváros szemétlerakója volt. A Matanza-Riachuelo folyó mérgező hatásaitól ma is rengeteg felnőtt és gyerek szenved. Eddig valamennyire odafigyelt a folyóra a legfelsőbb bíróság, de mostantól elengedik a felügyeletet. A helyiek attól tartanak, hogy most visszaugranak az időben.
A folyó olyan régóta bűzlik, hogy már a 19. századi krónikások is „rothadónak” nevezték. A folyó környékén több ezer vállalkozás, például cserzőüzemek (ezek állati bőröket dolgoznak fel), vegyi üzemek és gyárak találhatók, amik folyamatosan engedik a mérgeiket a vízbe. Mivel a folyóba szó szerint mindent beledobnak, a víz évtizedeken keresztül elhagyott hajóroncsokon és rozsdásodó autókon folyt át. De kerültek bele vágóhidakról származó állati maradványok, háztartási hulladékok is. És oda folyik több mint 4 millió ember szennyvize is, mert nincs normális szennyvízelvezetés.
A helyiek szerint a folyó bűze bántja a szemet, a torkot és számos egészségügyi gondjuk akad miatta. A helyszínen járó Guardian újságírójának azt mondták, bőrkiütéseik vannak, szorít a mellkasuk és vegyi anyagokat találtak a vérükben. Egy 2013-as jelentés szerint a Matanza-Riachuelo partján élő gyerekek 25 százalékának ólom volt a vérében. Nagyobb részük légzőszervi és gyomor-bélrendszeri betegségekkel élt. De arról is panaszkodnak a környéken élők, hogy az állataik megmagyarázhatatlan okokból elpusztulnak.
A parton élők az 1980-as években kezdtek rájönni, hogy gond van, de nem értették pontosan, hogy mi történik. Csak azt tudták, hogy a gyerekeik betegek lettek, és egyre nehezebbé vált a légzés. Azóta elvileg jobb a helyzet. De csak elvileg. 1993-ban az akkori környezetvédelmi miniszter bejelentette, hogy indul egy 3 éves tisztítóprojekt. Erre aztán sosem került sor, mert a takarításra szánt közpénzt egy pillanat alatt ellopták a politikusok.
Közbelépett a bíróság
2008-ban, miután egyre nagyobb volt a gond a folyó környékén, az argentin legfelsőbb bíróság példátlan döntést hozott: azt követelte az államtól, hogy vegye kézbe az ügyet és tisztítsa meg a folyót. A bíróság felügyelte is a folyamatokat, de most, 15 évvel később úgy döntött, hogy nem ellenőrzi tovább a tisztítást. Szerintük a beavatkozás így is sikeres volt. A gondot súlyosbítja, hogy Javier Milei elnök klímatagadó. A választási kampánya során annak idején azt mondta: „Egy vállalat akkor szennyezhet egy folyót, amikor csak akar”.
Az ország környezetvédőit sokkolta a mostani döntés. Úgy vélik, a bíróság így sem tett eleget, ráadásul most hatalmas visszalépés következhet. Hiszen a folyóba újra, ellenőrzés nélkül lehet bedobálni mindent. A kormány által felállított parti hatóság, az Amucar továbbra is folytatja a tisztítást, de már senki sem felügyeli a munkát. A hatóság 2006 óta dolgozik a folyón, a helyiek szerint nem sok sikerrel.
Azt mindenki elismeri, hogy a folyóból elkezdték kipakolni a törmeléket és a roncsokat, de ez nem volt elegendő: a Matanza még mindig bűzlik, a part pedig tele van műanyag- és szemétdarabokkal. A fő probléma pedig amúgy is a felszín alatt van, mert a gyárak minimális büntetéseket kapnak, ha megsértik a szabályokat. Gyakran olcsóbb befizetni a büntetést, mint máshová elszállítani a szemetet.
Aggódnak a helyiek
Az aktivisták szerint a víz továbbra is szennyezett és élettelen, és a szennyezés szintje jelentősen meghaladja az elfogadhatót. Mindez annak ellenére van így, hogy a hatóságok kipakolják a roncsokat, próbálják áttelepíteni a lakosokat és folyamatosan ellenőrzik a gyárakat. Most a bíróság leveszi az Acumarról a kezét. A környezetvédők szerint felügyelet nélkül az ipar újra szennyezni fogja a vizet, és nem lesz, aki beavatkozzon. Ráadásul komolyabb egészségügyi válság jöhet, mint korábban. Az Acumar egyébként pénz híján van, ami miatt a higiéniai munkálatok is leállhatnak.
A parti hatóság azzal érvelt, hogy a folyó így is sokkal jobb állapotban van, mint a munkájuk előtt. A folyóból amúgy havi 1500 tonna szemetet szedtek ki, és több mint 80 csónak, kishajó került elő belőle. Bár azt elismerték, hogy még sok dolguk van, és a takarítás nem érhet véget. Kérdés, ki néz mostantól a körmükre, ha mégis ellustulnának. (Guardian, Le Monde, Harvard Law)
Kiemelt kép: Frikadunse/FlickR
