Tanár, kém és motoros – 90 éve halt meg Arábiai Lawrence

A Kispolgár mobilra készült. Az app ingyenes!

Thomas Edward Lawrence nevét a legtöbben az életéről szóló Oscar-díjas filmből ismerik. Többször volt életveszélyben, de halálát motorbaleset okozta. Állítólag így a bukósisak kifejlesztéséhez is hozzájárult.

Thomas Edward Lawrence (közismert nevén Arábiai Lawrence) egy ír báró gyerekeként született 1888-ban. Nagyon jól tanult, az Oxford egyetemre járt. A diplomamunkáját a keresztes háborúkban érintett várakról írta. Anyaggyűjtés közben gyalog bejárta a 20. század elején török uralom alatt álló Szíriát és Palesztinát.

Az út során többször kirabolták, megtámadták, megverték, ő ennek ellenére később régészként is visszatért oda, és összebarátkozott a helybéliekkel, megtanulta a nyelvüket, megismerte a kultúrájukat.

T. E. Lawrence. Fotó: Wikipedia

Ezt az első világháborúban ki is használta, amikor magát továbbra is régésznek álcázva, a hadsereg megbízásából felmérte a sivatagi területeket. Később katonai hadműveleteket is vezetett, többször megsebesült.

A háború végén egy újságírónak mesélt életéről, kalandjairól (valószínűleg lódított is ebben nagyokat), fotók és filmfelvételek is készültek róla. Ezeket az újságíró Londonban és New Yorkban afféle show-műsor keretében mutatta be, és az alig harmincéves Lawrence szinte hetek alatt háborús hős és híresség lett.

A közönség képzeletét főként állandóan viselt fehér burnusza és sivatagi lovaglásai ragadták meg, de sokan furcsállották különc viselkedését. A burnusz rendszerint fehér gyapjúból készült köpeny, amit leginkább arab és észak-afrikai emberek viselnek.

T. E. Lawrence. Fotó: Wikipedia

Lawrence közreműködött a világháborút lezáró béketárgyalásokon az arab, majd a brit küldöttség tagjaként, de csalódva vette tudomásul, hogy a nagyhatalmak addigra rég felosztották a Közel-Keletet egymás között.

Visszament Oxfordba tanítani, de hamarosan álnéven belépett a légierőhöz. Ott, amikor épp nem repült vagy nem volt kiképzés, unaloműzésből lefordította az Odüsszeiát és több könyvet is írt. 1928-ban vissza kellett térnie Angliába, mert – talán nem alaptalanul – kémkedés gyanújába keveredett.

Hazatérve főleg motorversenyzéssel foglalkozott. 1935. május 13-án két kerékpárost akart kikerülni, de kiröpült a motor nyergéből, súlyos fejsérüléseibe hat nappal később belehalt. A nagy visszhangot kiváltó baleset vezetett el a bukósisak kifejlesztéséhez és kötelezővé tételéhez.

Fotó: Wikipedia

Életéről David Lean készített filmet 1962-ben, amivel hét Oscar-díjat nyert. A főszerepet Peter O’Toole játszotta. Ha még nem láttátok, érdemes megnézni!

(MTI/Kispolgár)

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!

Megvan, miért zsibbad az ujjunk, ha sokat mobilozunk

Egyre nagyobbak és nehezebbek a telefonok, és túl sokat is használjuk, ennek a kisujjunk a legnagyobb elszenvedője.

A hét műtárgya: egy lemezborító

Amihez Victor Vasarely képét használták fel.

Megint összement egy csomó termék

Támad a zsugorinfláció.