New York egy hatalmas város, majdnem annyian laknak benne, mint egész Magyarországon. Biztosan mindenki látta már filmekben a hatalmas felhőkarcolóit, a nyüzsgő sugárútjait, vagy a Central Park zöldjét.
Nemrég arról kérdeztek tudósokat, hogy mi lenne ezzel a várossal, ha hirtelen eltűnne belőle minden ember. Ha senki sem lenne, aki felsöpri a járdákat, aki gyomlálja a Central Parkot, vagy bekapcsolja és karbantartsa az elektromos hálózatot.
Az első hónap
Mivel, ha nem lenne ember, senki sem tartaná karban az elektromos hálózatot. Pár napig lehet, hogy nem lenne semmi probléma ezzel, de igen gyorsan elsötétülne a város. Áram nélkül nem lenne légkondicionálás és fűtés sem, az épületekben szokatlan hőmérséklet kezdene kialakulni, ami miatt megjelenne a falakon a penész. Egyes napenergiával vagy szélenergiával működő berendezések még egy darabig működnének. Például a hatalmas villogó hirdetőtáblák New York egyik központjában, a Times Square-en. De aztán azok is kikapcsolnak, mert nem lenne senki, aki kicserélné benne az elromlott LED-izzókat.
A metróból rengeteg vizet szivattyúznak ki minden nap, de áram nélkül ez is leállna. Az alagutakat elárasztaná a víz.
A parkok gondozott gyepei is gyorsan elvadulnának. Egy hónapon belül pitypang, parlagfű és sás jelenne meg, de pár hét után már térdig érne a fű. Egy idő után pedig már fák, cserjék és kúszónövények is nőnének.
Az első évtized
Egy év alatt romlásnak indulnának az épületek. A házak ablakai lennének a legsebezhetőbbek, mert ezek egyrétegű üvegből készültek, néhány év után a fagy és a szél miatt elrepednének, betörnének. Egy évtized múlva már a felhőkarcolók edzett üvegei is kopni kezdenének és berepednének. Ha bejutna a víz, kialakulnának ezekben az épületekben az üvegházakhoz hasonló klímájú helyek. Ezek párás levegője tökéletes élőhelyet biztosítana a szúnyogoknak, vízisiklóknak, gombáknak.
Karbantartás nélkül, a fagyás-olvadás miatt az aszfaltos utak is megrepednének. Ezekben a repedésekben megmaradna a víz, elkezdenének növények kihajtani. Először mohák, gyomok, de egy évtizeden belül akár fiatal fák is.
Egy évtized elteltével a híres Szabadság-szobor is romlani kezdene, mert erodálódna a fémszerkezete.
Ötven év múlva
A tudósok szerint egy „újszerű ökoszisztéma” alakulna ki fél évszázad alatt. A parkok helyett vad erdők alakulnának ki. Indák kúsznának fel az épületekre, mohák és gyomok lepnék el a felhőkarcolókat.
A zöld növényzet között egyre több állat jelenne meg: szarvasok, nyulak, mormoták, majd nagyobb ragadozók – prérifarkasok, hiúzok, medvék. Vándorsólymok, sasok, ölyvek és fülesbaglyok fészkelnének az üreges épületekben. Vadmacskák járkálnának a lakóházak elhagyatott felső emeletein egerekkel és madarakkal lakmározva.
Száz év múlva
Elsőként az újabb építésű felhőkarcolók omlanának össze, mert vasbetonba burkolt, megerősített acélvázakra épültek. Ha a víz beszivárog ezekbe, elkezdődne azok rozsdásodása. A régebbi épületek kicsit tovább bírnák, de azoknak is vége lenne pár évtizeddel később.
Egy évszázad múlva New York gyakorlatilag egy nagy erdővé válna. A felhőkarcolók helyett harminc méter magas fák állnának a területén. Még valami talaj is kialakulna a betonon. A folyópartok vizes élőhelyekké alakulnának angolnákkal, kócsagokkal, teknősökkel, hódokkal és pézsmapocokkal.
Az erdők takarásában azonban még sok évszázadig megtalálhatók lennének egyes épültmaradványok, romok, acéldarabok. Ahol ezeket belepi az üledék, évmilliókig megmaradna a nyomuk, ahogy a dínók csontjai. Ezért sem gondolják a tudósok, hogy létezett az ember előtt másik fejlett civilizáció.
Ez persze csak egy elképzelt jövőkép, az emberek valójában gondoskodnak a városról. Ha meg teknősöket és mosómedvéket akarnak látni, elmennek az állatkertbe.
Kispolgár / Popsci
