1873. november 17-én tartotta meg első ülését az egyesített Pest, Buda és Óbuda városi tanácsa, ezért ez a nap Budapest születésnapja. Magyarország fővárosa először tíz kerületből állt, később több kisebb település hozzácsatolásával mára 23 kerület tartozik Budapesthez. Sokak szerint ez a világ egyik legszebb városa, és az biztos, hogy ez Magyarország politikai, kulturális és gazdasági központja is. Minden ötödik magyar itt él. Ma hoztunk nektek egy rendhagyó útikönyvet, néhány olyan érdekességet a szülinaposról, amit talán még az itt élők sem tudtak róla.
Terület: 525 km²
Népesség: 1,7 millió
1. Miért hívják Budapestnek?
Ahogy említettük, három településből állt össze a főváros. Az összeolvadt várost sokáig Pest-Budának hívták. De mivel ebben középen összetorlódik három mássalhangzó, az egyszerűség kedvéért a városatyák megfordították, és így lett belőle Budapest. Óbudát pedig kihagyták a névből. Amúgy Buda és Pest nevének eredetére is több elmélet van. Buda személynév lehetett, Attila hun vezér testvérét állítólag így hívták. De köze lehetett a szláv voda (víz) szóhoz is. A Pest név szintén szláv eredetű lehet, ez üreget, barlangot, sőt, kemencét is jelent. A Gellért-hegyet hívták Pest-hegynek egy időben, az ezzel szemben, a túloldalon álló révkikötőt pedig Pest-révnek. Innen eredhet az elnevezés.
2. Mit adtak nekünk a rómaiak?
Azt már biztosan tanultad te is, hogy a főváros egy részén, főleg a mai Óbudán, de Pest egyes részein is rengeteg római kori emléket lehet találni. Az egykori római város, Aquincum sok ezer épület romjait hagyta maga után. Óbuda mai úthálózata is a római város helyén alakult ki. Ha Óbudán megkezdődik egy építkezés valahol, előtte a régészek átkutatják a helyet. És még ma is rengeteg értékes leletet találnak, nemrég például egy közel kétezer éves háborítatlan szarkofágot.
3. A Margitsziget régi neve Nyulak szigete volt
De hívták Urak szigetének, Nyúl-szigetnek, Budai-szigetnek és Lány-szigetnek is. A nyúl viszont szinte biztosan egy félreértésből eredt. Latinul a sziget neve Insula leporum volt. A leporum a lepus (nyúl) szóból ered. Viszont nem volt itt több nyúl az átlagosnál. Ezért sokkal valószínűbb, hogy a krónikások szimplán kihagytak egy betűt kódexmásolás közben, és a sziget valójában Insula leprorum, vagyis a leprások szigete volt. Ennek pedig lenne értelme, hiszen sokáig itt különítették el a betegeket a városiaktól. Akárhogy is, a mai, Szent Margithoz köthető elnevezés sokkal jobb választás, mint a nyúl vagy a lepra.
4. Miért van ablak a Budai Váralagúton?
Ha a Lánchíd felől nézed az alagutat, ablakot, sőt még egy kis erkélyt is észrevehetsz rajta. A Várhegy alatt átfúrt alagút 1857-ben épült meg, és úgy tervezték, hogy abban irodák és egy lakás is helyet kapjon. Ez lett a mindenkori hídmester szolgálati lakása, amihez még egy kert is tartozott az alagút melletti domb oldalában. Egy időben itt szedték a vámot is, fizetni kellett ugyanis, ha valaki át akart menni az alagúton. Ma már nem lakják, de egy iroda még mindig működik itt. Az alagút másik érdekessége, hogy van benne egy titkos lépcsőház, ami a Budai Várba visz.
5. A Hősök tere egy kútra épült
Amikor a főváros az ország ezeréves születésnapjára készült, a város vezetői hatalmas teret álmodtak a mai Andrássy út végére. Francia mintára még egy diadalívet is terveztek ide. Ez végül nem valósult meg, helyette viszont megépült a tér és a körülötte futó sok szoborból álló emlékmű. Ehhez viszont el kellett innen szállítani az addig itt álló díszes kutat, ami a Városliget alatti forrásokból táplálkozott. Ezt ma is láthatod, mert nem vitték messzire. Ha a Széchenyi-hegyen kirándulsz, az itteni kilátó volt egykor a Gloriette kút a mai Hősök tere helyén.
6. A legkeskenyebb ház a Duna partján áll
Az egyik legérdekesebb épület a budai Duna-parton a Mandl-ház, ami annyira keskeny, hogy könnyű eltéveszteni a bejáratát. Az ház 1898-ban épült, 22 méter magas és ma tíz lakást rejt. A Duna felől 6,2 méter széles, de a Döbrentei utca felől csak 5,5. Ez pont annyi, mint egy átlagos parkolóhely hossza.
7. A pesti belváros egyik háza kimondottan a fotózás miatt született meg több mint 130 éve
A Nagymező utcában járva feltűnhet egy díszes épület, aminek ráadásul fura neve is van. Ez a Mai Manó ház. Nem egy mesehősről lett elnevezve, hanem Mai Manó császári és királyi udvari építészről, aki a fotográfia szerelmese volt. A házat a hatalmas tereivel, üvegfelületeivel és kiállítótereivel eleve műteremnek építette meg. Ma múzeum működik benne.
8. Budapesten atomreaktorok is működnek
Na nem akkorák, mint Pakson, és nem is olyan veszélyesen, mint Csernobilban. A város szívében, a Budapesti Műszaki Egyetem területén egy oktatóreaktor áll. De mivel sűrűn lakott terület van körülötte, ennek nagyon alacsony a teljesítménye, ráadásul földrengésbiztos épületben helyezték el. De Csillebércen is működik egy kísérleti atomreaktor, itt képzik egyebek mellett azokat a szakembereket, akik a nagy reaktorokban dolgoznak.
9. „Csengetős mozik” működtek a városban
Azokat a mozikat hívták így, a 2. világháború környékén, ahol csengetéssel jelezték a film vége után, hogy mindjárt felkapcsolják a világítást. Ezzel azt akarták jelezni a moziba érkező szerelmespároknak, hogy „ideje szétrebbenni”, mert mindjárt világos lesz. Persze egy magára valamit adó úriember vagy úrikisasszony be se tette volna a lábát egy ilyen moziba, ezért a „csengetős moziknak” meglehetősen rossz hírük volt. Ilyen volt például a Művész mozi az Oktogonnál, ami ennek ellenére még ma is működik. Persze ma már nem csengetnek lámpagyújtás előtt.
10. A Kodály körönd házait kísértetházaknak tartották
Az Andrássy út mellett az 1870-es években kezdték építeni a ma is látható kör alakú teret a négy íves épülettel. Sokan már az építkezések alatt szellemhistóriákat szőttek ezek köré. Egyesek szerint ugyanis az építész betegségben elhunyt ikerfiai kísértik a helyet. Az építkezések során egyébként tényleg történt itt néhány furcsa baleset. A fiúk szellemével állítólag maga a névadó zeneszerző, Kodály Zoltán is összefutott itt egyszer. Kodály nevét egyébként csak 1970-ben vette fel a Körönd. A második világháborúban Adolf Hitler-térnek hívták, előtte és utána pedig csak úgy simán Körönd volt a tér neve.
Kiemelt kép: a Lánchíd és a Parlament a várból nézve. Kép: Wikipedia
