Költők, írjatok verseket! Ma van a magyar foci napja

A Kispolgár mobilra készült. Az app ingyenes!

Arról már korábban is írtunk, hogy honnan ered és hogyan született a futball. Azóta a magyar válogatott rövid történetét is megírtuk, amelynek aranykora kétségtelenül az ’50-es évekre esett. A magyar labdarúgás napját minden év november 25-én ünnepeljük, mivel ez az évfordulója a válogatott egyik legfényesebb győzelmének.

A Puskás Ferenc vezette magyar válogatott 6:3-ra győzte le az angolokat a londoni Wembley Stadionban. A Magyar Labdarúgó Szövetség 1993 óta minden évfordulón megemlékezik a magyar focistákról, sportszakemberekről és természetesen az Aranycsapatról is.

A sokat emlegetett fociistenek

Minden idők legjobb magyar fociválogatottja, az Aranycsapat nagyjából 1950-től 1956-ig játszott együtt, rengeteg kiemelkedő tehetséggel. A játékosokat „Magical Magyarsnak” vagyis varázslatos magyaroknak is nevezték. Közülük a leghíresebb Puskás Ferenc volt, akinek a nevét külföldön is ismerik a focirajongók.

Puskás Ferenc 1971-ben. Fotó: Brazilian National Archives/Wikipedia

1952-ben a magyar válogatott esélyesként utazott ki a finnországi olimpiára. Más sportágak versenyzői is kiválóan szerepeltek: a magyarok összesen 42 éremmel tértek haza, ebből 16 aranyérem volt. A focistáink is arattak. A válogatott legyőzte Romániát, Olaszországot, majd 7:1-re verte el Törökországot. A játékosok az elődöntőben megsemmisítő, 6:0-ás csapást mértek Svédországra, majd a döntőben 2:0-ra legyőzték Jugoszláviát – vagyis megszerezték az aranyérmet. Ez volt a magyar futball három olimpiai aranyérméből az első.

Az olimpiai döntő után az angol fociszövetség elnökében felmerült, hogy megszervezhetnének egy meccset a magyarokkal. Erre viszont várni kellett egy ideig, mert a meghívást Rákosi Mátyásnak is jóvá kellett hagynia.

Sokk és könnyek

A londoni mérkőzés előtt az angolok magabiztosak voltak. Bár tudták, hogy a magyarok kihívást jelentő ellenfelek lehetnek, állítólag azért annyira nem rettegtek tőlük. Puskás Ferenc, a magyar csapatkapitány alacsony és zömök volt. Az egyik angol játékos a kezdőrúgás előtt állítólag azt mondta, amikor rápillantott: „nézzétek azt a kövér kis fickót!”.

De ötvenhét másodperccel később már vezetett is a magyar válogatott. A meccs további részében is hiába küzdöttek az angolok: nem voltak felkészülve a magyar csatárok taktikájára és labdakezelésére. A magyar válogatott több mint százezer ember jelenlétében hat góllal kényszerítette térdre a házigazdát, pedig az angol nemzeti csapat 81 éven át egyszer sem kapott ki otthon nem Brit-szigeteki ellenféltől. Addig az angolokat hazai pályán csak Skócia, Wales és Írország tudta legyőzni.

Az angolokat sokkolta a végeredmény, az újságok is döbbenettel számoltak be róla. A Guardian Anglia legsúlyosabb hazai vereségének nevezte a meccset. Az Evening Standard című brit bulvárlap cikke a mérkőzés után ezzel a magyar címmel, ékezet nélkül jelent meg: „Micsoda csapas”. A lapok a meccset nemcsak vereségként, hanem a „futball szülőhelyének” nyilvános megalázásaként könyvelték el. Rengetegen dicsérték a magyar csapat támadójátékát, kifinomult technikáját. A legtöbben úgy vélték: Puskás Ferenc és a többi magyar játékos olyan szintű képességeket mutatott, amelyek messze meghaladták az angol csapat készségeit.

A sportszakírók és a közvélemény erősen kritizálták az angolok elavult taktikáját. A híres 6-3-as eredmény rávette őket a változtatásra, így ezt a meccset gyakran emlegetik az angol foci fejlődésének fordulópontjaként is.

Boldogság és könnyek

Itthon elképesztő öröm fogadta a győzelmet. A meccset – a rádióban közvetítő – Szepesi György a közvetítés végén euforikus állapotban kiabálta a mikrofonba, hogy „költők, írjatok verseket!”. Ezután hatszáz vers futott be a Népsport című sportnapilap szerkesztőségébe. Mivel Szepesi György közvetítette a csapat meccseit, gyakran az Aranycsapat 12. tagjaként hivatkoznak rá.

A mérkőzés után a világ focirajongói örökre megjegyezték Grosics Gyula, Buzánszky Jenő, Lóránt Gyula, Lantos Mihály, Bozsik József, Zakariás József, Budai II László, Kocsis Sándor, Hidegkuti Nándor, Puskás Ferenc és Czibor Zoltán (valamint a cserekapusként beállt Gellér Sándor) nevét.

Az Aranycsapat 1953-ban, első sor: Lantos Mihály, Puskás Ferenc, Grosics Gyula. Hátsó sor: Lóránt Gyula, Buzánszky Jenő, Hidegkuti Nándor, Kocsis Sándor, Zakariás József, Czibor Zoltán, Bozsik József, Budai II. László. Fotó: Tibor Erky-Nagy/Fortepan

Néhány hónappal később már Magyarország látta vendégül az angol válogatottat. A budapesti Népstadionban tartott meccsen a magyarok 7-1-re győzték le ellenfeleiket.

Nem volt tehát kérdés, hogy az 1954-es foci-világbajnokságon óriásit mehetnek a játékosaink. Amikor a magyarok először játszottak a nyugatnémetekkel, 8:3-ra nyertek, de a döntőben végül 2:3-ra kikaptak tőlük – vagyis nem lettünk világbajnokok. Az Aranycsapatot szétzilálta az ötvenhatos forradalom, több játékos is külföldre távozott. Bár a magyar válogatottnak később is voltak sikerei, 1954 óta nem fordult elő, hogy világbajnoki döntőt játszhatott volna.

Az Aranycsapatot a mai napig a valaha volt legjobb válogatottak között tartják számon, annak ellenére, hogy elvesztette a nyugatnémetek elleni vb-döntőt. A 6:3-ra – azaz az évszázad mérkőzésére – a budapesti Rumbach Sebestyén utcában egy óriási, ezer négyzetméteres falfestmény is emlékeztet.

Források: Puskás Intézet. MLSZ. Magyar Futball. Múlt-kor. BBC. A cikkhez nyújtott segítséget köszönjük Marosi Gergely sportújságírónak. 

Falfestmény Budapest VII. kerületében, a Rumbach Sebestyén utcában.

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!

Van egy ország, ahol nincs és nem is akarnak közlekedési lámpát

Bhutánban az emberek jobban szeretik a forgalomirányító rendőröket.

A világ kedvenc iskolai tantárgya a történelem

Megkérdezték az embereket 30 országban, mi volt az iskolában a kedvenc tantárgyuk. A többségnek a töri, de a matek is jól szerepelt.