Az 1950-60-as években az amerikai Detroit számított az autógyártás fellegvárának. Itt gyártották a Ford autókat. Ebből a városból indult a Motown stílus is, aminek az elnevezése a „Motor” és a „Town” (motor és város) összevonásából származik.
1959-ben egy fiatal fekete dalszerző, Berry Gordy Jr. néhány száz dollárból itt alapította meg a saját lemezkiadóját egy egyszerű családi házban. Innen indult útjára az amerikai popzene egyik legsikeresebb fejezete.
Csapatmunka, futószalagon
Gordy a slágerek készítését az autógyártás futószalagjaihoz hasonlóan képzelte el. A Motown kiadónál a dalok megszületése csapatmunka volt: profi dalszerzők, hangszerelők, stúdiózenészek és előadók dolgoztak összehangoltan.
A hangzás alapját az afroamerikaiak soulzenéje és vallási énekeik, azaz a gospel adta. Ehhez táncolható ritmust és azonnal megjegyezhető dallamokat írtak a szerzők.
A megszületett dalok aztán nagyon gyorsan eljutottak a fekete és fehér közönséghez is. Pedig ez a 60-as évek Amerikájában korántsem volt magától értetődő.
Fekete, fehér
A fekete zenészek korábban is fontos hatást gyakoroltak a zenére. Tőlük jött például a blues vagy a korai rhythm and blues, amit például a Rolling Stones és mások is átvettek. Ennek ellenére a tévében, rádióban jó darabig szinte csak fehér előadók zenéi szóltak.
A koncerteken pedig vagy fehérek játszottak fehéreknek, vagy feketék feketéknek. Nem nagyon volt keveredés. Nagyon elkülönült ez a két világ.
A fehér amerikaiak lenézték a feketéket. Volt idő, amikor nem utazhattak együtt, nem járhattak együtt iskolába a fehér és fekete gyerekek.
Nem fekete-zene, hanem popzene
A Motown előadói ebbe a közegbe léptek be úgy, hogy zenéjük tudatosan átlépte a faji kategóriákat. Nem „fekete zenének” tartották a dalaikat, hanem egyszerűen popzenének.
Eleinte sok fehér előadó és kiadó versenytársat látott a Motown-előadókban, de végül egyre több fehér is elkezdte hallgatni a fülbemászó, táncolható zenét. Hamarosan a koncerteken is megjelentek a közönség soraiban.
A zene, a kultúra nagyban hozzásegítette az amerikai társadalmat ahhoz, hogy lebontsa a faji megkülönböztetés falait.
Hol terem a Michael Jackson?
A Motown egy igazi sztárgyár volt. Innen indult Diana Ross és a The Supremes, akik eleganciájukkal és slágereikkel új mintát adtak a női popcsapatoknak. Itt bontakozott ki Stevie Wonder tehetsége, aki csodagyerekből vált a modern popzene egyik legnagyobb újítójává.
Marvin Gaye érzékeny, mély hangvételű dalaival új dimenziót adott a soul műfajának, míg a The Temptations kifinomult vokáljai és látványos színpadi megjelenése a férfi énekegyüttesek etalonjává vált.
És innen indult a Jackson 5 is, amiben még kisfiúként Michael Jackson énekelt. Ő később a poptörténelem egyik legnagyobb alakjává vált.
Kifogástalan elegancia
A Motown-előadók sikeréhez az is hozzájárult, hogy a „főnök”, Berry Gordy ügyelt arra, hogy mindenki kifogástalan megjelenéssel, professzionális viselkedéssel és magabiztossággal álljon a közönség elé.
Ennek az volt a fő üzenete, hogy a fekete művészek ugyanolyan sokoldalú, tehetséges és elismert szereplői lehetnek az amerikai kultúrának, mint bárki más.
Hatása a modern popzenére
A Motown stílus hatása máig érezhető a könnyűzenén. Megalapozta a hetvenes évek soul- és funkzenéjét, és az ebből kinövő diszkókorszakot.
De a nyolcvanas és kilencvenes évek popzenéjére is hatottak a Motown-előadók. Sőt, a mai R&B és popelőadók is gyakran hivatkoznak ezekre az előképekre. Olyan művészek, mint Prince, Beyoncé, Bruno Mars, Amy Winehouse vagy John Legend.
A Motown nemcsak hangzást adott a későbbi előadóknak, hanem mintát arra is, hogyan lehet a zenét, az üzletet és a társadalmi felelősséget egyszerre komolyan venni.
Hatása a magyar előadókra
A hetvenes évek elején a soul és funk elemei megjelentek a magyar könnyűzenében is. Ebben kulcsszerepet játszottak az olyan előadók, akik nyitottak voltak a fekete amerikai zene irányába.
Zalatnay Sarolta énekstílusa, előadásmódja és színpadi energiája sokak szerint a Motown női előadóinak erejét és dinamizmusát idézte, még ha a magyar szövegvilág és a hazai zenei közeg teljesen más kereteket is szabott.
Hasonlóan fontos volt Kovács Kati, aki erős, soulba hajló hangjával és érzelmes előadásmódjával új színt vitt a magyar popba.
De a sok fúvóst használó stílus jegyeit a korai Bergendy zenéjében is tetten érhetjük.
