Hatalmas felháborodást és országos tiltakozásokat váltott ki Amerikában a bevándorlási hatóság, vagyis az ICE tevékenysége. Különösen azért, mert az elmúlt hónapban két amerikai állampolgárt lőttek le az ICE ügynökei Minneapolis városában. A kormányzat mindkét gyilkosság után azt nyilatkozta először, hogy a két megölt állampolgár az ügynökök életére tört. De ezeket az állításokat a szemtanúk és a videók rendre megcáfolták.
A legutóbbi eset után, amikor a 37 éves kórházi ápoló, Alex Pretti lett az áldozat, akkora lett a felháborodás, hogy már Donald Trump elnöknek is lépnie kellett. Egyrészt leváltotta az ICE vezetőjét, másrészt azt mondta, hogy a Fehér Ház is vizsgálatot indít az ügyben.
Na, de mi ez az ICE és miért hallunk róla ennyit az utóbbi időben?
Az ICE az amerikai Bevándorlási és Vámügyi Hatóság (angolul Immigration and Customs Enforcement) rövidítése. Alapvetően azért hozták létre, hogy védje az ország határait, betartassa a bevándorlásra vonatkozó törvényeket és végrehajtsa a kiutasításokat, kitoloncolásokat az országból. Az elsődleges feladata pedig az volt, hogy megakadályozza a határokon átnyúló bűnözést.
Amikor Donald Trump 2025-ben ismét átvette az elnöki posztot, azt ígérte, hogy sokkal komolyabban fog fellépni az illegális bevándorlókkal szemben. De míg az első elnöksége alatt főleg a bűnözői háttérrel rendelkező emberekkel szemben léptek fel az ICE ügynökei, addig az elmúlt egy évben már mindenki célpont lett, akiknek nem voltak rendben a papírjai. Trump beiktatása óta közel 340 ezer embert toloncoltak ki az országból és 2025 végére rekordszámú, 68 ezer ember volt a hatóság őrizetében. Köztük a többség, 75 százalék büntetlen előéletű bevándorló.
Mit akart ezzel Trump?
Az elnök azzal érvelt, hogy az illegális bevándorlók tömeges hazaküldése nemzetbiztonsági kérdés. Szerinte ugyanis a bűnözés, például a kábítószer-kereskedelem legfőbb oka az, hogy sok a bevándorló. Emellett gazdasági érvei is voltak, például az, hogy védje az állampolgárok munkáját.
A valódi célok viszont számos elemző szerint inkább politikaiak. Egyesek szerint az, hogy ekkora feszültség van a társadalomban, és az, hogy ennyire megosztó Trump tevékenysége, az elnök hatalmát erősítheti. Ráadásul, ha káosz van az országban, az emberek kevésbé figyelnek arra, hogy a gazdaság, az oktatás vagy az egészségügy helyzete hogyan alakul.
Amerikában egyébként a becslések szerint 11-14 millió ember élhet papírok nélkül. Ők a világ minden tájáról érkeztek, sokszor úgy, hogy egyszerűen nem mentek haza, amikor lejárt a turista- vagy diákvízumuk. Az illegális bevándorlók legtöbbször olyan munkákat tudnak csak elvállalni, amiket az amerikaiak kevésbé szívesen csinálnak. Az építkezéseken vagy a mezőgazdaságban dolgoznak, de rengetegen élnek takarításból vagy konyhai munkából is. A legtöbben a fizetésüket készpénzben kapják, sokszor jóval kevesebbet, mint amennyit egy állampolgár kapna egy hasonló munkáért. Ha hirtelen eltűnnének ezek az emberek Amerikából, sok minden jóval drágább lenne.
Mi várható a jövőben?
A legutóbbi minneapolisi lövöldözés után úgy tűnik, hogy Trump változtat valamit az eddigi politikáján. Ez egyébként azért is lehet érdekes, mert közelednek a félidős választások, ahol a kongresszus és a szenátus, vagyis a törvényhozás tagjait választják meg. Az elnök hatalma akkor maradhat erős, ha a kongresszusban is az őt támogató republikánusok vannak többségben. De az elnök népszerűtlen intézkedései inkább az ellenfélnek, a demokratáknak kedveznek.
A közvélemény-kutatások szerint pedig az amerikaiak többsége úgy látja, hogy az ICE túl messzire ment. Az is nagyon ellenszenves, hogy az ICE ügynökei az arcukat maszkkal eltakarva, mindenféle azonosítójel nélkül akcióznak. Előfordult olyan is, hogy gyerekeket vittek el az utcáról vagy az iskolából. Rengeteg híres zenész, hollywoodi színész és számos influenszer szólalt fel az elmúlt hónap eseményei miatt. Az ország több nagyvárosában tömeges tüntetéseket tartanak az ICE ellen. A kérdés, hogy ezeknek lesz-e bármi eredménye.
