Mit tud megmutatni egy közvélemény-kutatás?

Vasárnap lesz az önkormányzati és az európai parlamenti választás, nem tudtok úgy sétálni az utcákon, hogy ne ütköznétek választási plakátokba. A jelöltek és a pártok persze nagyon szeretnék tudni, hogy mik az esélyeik a választáson. Épp ezért rendelnek rendszeresen közvélemény-kutatást. Ha pedig az azt mutatja, milyen jól állnak, azzal nagyon szeretnek büszkélkedni. Azt viszont inkább eltitkolnák, ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy remélik, ezért a kutatások többsége alapvetően nem a nyilvánosságnak készül. Néha az újságok is rendelnek maguknak egyet, hogy tájékoztatni tudjanak. Ezeknek az eredményei közt pedig óriási különbség lehet.

Na de mi is az a közvélemény-kutatás?

Ez gyakorlatilag egy felmérés, amiben embereket kérdeznek meg bizonyos kérdésekről. Ma a leggyakrabban olyan kutatásokról hallotok, amik a politikáról, politikusokról szólnak. De a felmérés tárgya gyakorlatilag bármi lehet.

Rendelhet közvélemény-kutatást az, akit az érdekel, hogy például mit szeretsz inni. De nagyon nem mindegy, hogy a kérdést hogyan teszik fel. Ha igennel vagy nemmel kell felelni arra, hogy szereted-e a baracklét, akkor ebből az fog kiderülni, hogy a gyerekek 99 százaléka szereti a baracklét. A baracklégyártók ettől nagyon boldogok lesznek. De ha azt kérdezi a kutató, hogy mit innál inkább: baracklét vagy bubble tea-t? Ilyenkor lehet, hogy a baracklé csúfos bukást szenved majd. Ha ugyanezt a kérdést a nagyszüleidnek teszik fel, akkor viszont a gyümölcslé arat kiütéses győzelmet, mert valószínűleg ők nem is hallottak még a bubble tea-ről. Ezért fontos pontosan meghatározni, hogy mi legyen az a kérdés, ami a legpontosabb választ adja egy témáról. Az sem mindegy, hogy a kérdéseket milyen sorrendben teszik fel.

Az is érdekes, hogy kiket kérdeznek meg egy ilyen kutatásban. A választásokon például túl sok ember vesz részt ahhoz, hogy egyenként meg lehessen kérdezni mindenkit. Az első közvélemény-kutatások még majdnem így néztek ki. A 20. század első felében Amerikában az elnökválasztás előtt levelezőlapokat küldött szét a lakosságnak az egyik magazin, hogy megkérdezze, kire fognak szavazni az emberek. Az első három választáson a beérkezett válaszok be is jöttek, az lett az elnök, akire korábban több szavazat érkezett a levelezőlapokon. Aztán 1936-ban a válaszok hiába hozták ki győztesnek Alfred Landont, mégis F. D. Roosevelt lett az elnök, mégpedig elsöprő fölénnyel. Ezek után kezdték el vizsgálni azt, hogy milyen hibák csúszhatnak az ilyen nagy létszámú felmérésekbe.

Az évek során aztán mindenféle statisztikával kialakították azt a módszert, amiben egy kisebb létszámú csoport az egész társadalmat tudja képviselni. Így elég volt megkérdezni néhány száz választót ahhoz, hogy kiderüljön, mi a véleménye az emberek többségének. A kormány által rendelt nemzeti konzultációkkal például az a probléma, hogy csak azok válaszolnak, akik amúgy is támogatják a kormányt.

Az egyik technika a súlyozás. Tegyük fel, hogy ezer embert kérdezünk meg, és épp a felük budapesti. Viszont a magyar lakosságnak csak a 20 százaléka él Budapesten. Tehát ha a lakhely fontos az eredmény szempontjából, akkor a budapesti válaszolók eredményét 0,4-gyel szorozzuk, a vidékiekét pedig 1,6-tal. Így helyesbítjük a mintát – ha fontos a lakóhely. Persze ez egy nagyon egyszerű példa, a valódi kutatásban sokkal bonyolultabb képletekkel próbálják eltalálni az országos átlagot. Számíthat az iskolai végzettség, a jövedelem és a kor is.

Hibák előfordulhatnak bőven

Persze az ilyen felmérésekben nem nehéz hibázni. Ha például egy jelölt csak 1-2 százalékkal vezet a felmérés szerint, arra azt mondják, hogy az a hibahatáron belüli különbség. Az viszont jóval nagyobb probléma, ha az előzetes közvélemény-kutatás utólag jócskán eltér a tényleges eredménytől. Ez ugyanis azt jelenti, hogy vagy a feltett kérdéssel volt a gond, vagy nem megfelelően választották ki a válaszadókat. Esetleg rossz módszerrel kérdezték őket. De még az is lehetséges, hogy a válaszadók hazudtak a közvélemény-kutatóknak. Az előző főpolgármester-választáson szinte minden kutatócég a korábbi városvezető, Tarlós István győzelmét jelezte előre. Ennek ellenére Karácsony Gergely győzött, nem is kicsivel. A 2022-es országgyűlési választások előtt is jóval kisebb arányú Fidesz-győzelmet mértek a kutatók annál, mint ami végül bekövetkezett.

Magyarországon sok közvélemény-kutató cég működik. Ezek közül vannak függetlenek, és pártokhoz vagy a kormányhoz köthetők. A különböző politikai erők előnyben részesítenek egyes kutatóintézeteket. Vannak, akik az eredményeket arra használják, hogy manipulálják a választókat. A pártok különösen választás előtt szeretnének erősebbnek tűnni. Az is látszik viszont, hogy az emberek egyre kevésbé bíznak a kutatásokban, épp az ilyen trükkök miatt.

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!

Miért félnek a macskák az uborkától?

Bármennyire is nevetnek rajta a gazdik, a találkozás traumatikus lehet a macskák számára.

Jó reggelt!

Meleg is lesz, melegek is, sőt szivárvány is várható! Vagyis ugorgyán! Meg ufók!

Kidobták Magyar Pétert egy bulihelyről, Orbán Viktor házasodó fotelekről beszélt – híradó

És még: meghosszabbították a hőségriadót, Múzeumok Éjszakája lesz holnap.