A mesterséges intelligencia (AI) rohamos terjedése miatt egyre több olyan videó kerül fel az internetre, amelyeket már – részben vagy egészben – az AI segítségével generáltak.
Biztos ti is találkoztatok már különböző vicces állatos videóval, vagy lehetetlen dolgokat „bizonyító” videókkal a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on vagy a Facebookon. Van, amelyikről rögtön látszik, hogy azt csakis az AI gyárthatta, de van sok olyan, amiről nem is olyan könnyű eldönteni ezt.
Ha például egy macska rappel egy Eminem-dalt, akkor az valószínűleg AI. Ha a barátod a római pápával vacsorázik az északi sarkon, az AI. A cikkünkhöz kapcsolt képen Donald Trump és Vlagyimir Putyin „látható” Moszkvában: ezek egyértelműen AI-fotók.
De nem mindig ilyen könnyen eldönthető a dolog. A Kispolgáron korábban hosszasan írtunk arról, hogy mi alapján lehet megkülönböztetni a valódi videót az AI-tól.
Vigyázat, átvernek!
Azzal, hogy be lehet csapni az embereket, könnyen visszaélhetnek (és vissza is élnek) akár a különböző termékeket eladni akaró cégek, akár a politikai erők.
Végül is a kettő elég hasonló. A politikai erők is ugyanúgy az emberekre akarnak sózni valamilyen terméket, mint egy autógyár vagy egy fogkrémgyár. Csak itt a termék egy politikus vagy politikai program.
A pártok meg akarják győzni azokat az embereket, akik már választásra jogosultak, arról, hogy rájuk szavazzanak. Ezzel nincs semmi baj, amíg tisztességesen csinálják. De ehhez egyre inkább alkalmazzák az AI-t hamis videók gyártására, és ez már nem oké.
Hihetünk a szemünknek?
Ha be tudják bizonyítani, hogy az ellenfél rosszat akar az embereknek, akkor nyilván arra nem fognak szavazni. Ha egy videóból az derül ki, hogy egy politikus azonnal háborúba küldené a magyar fiatalokat, akkor senki nem szavazna rá. Ha azt láttuk egy videóban egy politikusról, hogy ő a magyarok pénzét a saját széfjében gyűjti, ahelyett, hogy mondjuk az iskolákat újítaná fel, akkor arra nem szavazunk. És így tovább.
Az a kérdés, hogy hihetünk-e a szemünknek, amikor ezeket a videókat látjuk. Már ráadásul tömegesen állíthatók elő olyan tartalmak, melyek megszólalásig hasonítanak a valóságra.
Tízből négy hamis videót nem ismerünk fel
A Prizma Alapítvány egy friss kutatásban emiatt arra volt kíváncsi, hogy az emberek meg tudják-e különböztetni az AI-videókat a valóditól. A HVG által ismertetett kutatásban 1321 fő vett részt, akik rövid videórészletet láttak, majd el kellett dönteniük, hogy azok AI segítségével készültek-e vagy sem. Az eredmények nagyon elgondolkodtatóak.
Az AI-jal készült videókat csak az esetek 60 százalékában ismerték fel helyesen, a válaszok 40 százalékában nem gondolták, hogy mesterséges intelligenciával készült videót láttak. Úgyis mondhatjuk, hogy 10 AI-videóból 4-re azt gondolták az emberek, hogy az valódi.
A valódi videók közel háromnegyedére pedig azt gondolták a megkérdezettek, hogy azt AI-jal készítették.
Mindezt röviden nagyjából úgy foglalhatjuk össze, hogy a felismerés pontossága sok esetben alig haladja meg a véletlenszerű találgatás szintjét. Amit látunk vagy valódi, vagy AI. Nem tudjuk eldönteni.
A kutatás eredményei a választási kampány miatt is fontosak
Minél fiatalabb valaki, annál nagyobb arányban tudja azonosítani az AI-videókat, de még a legfiatalabbak is csak 71 százalékos arányban találták el a helyes választ.
A kutatási eredmények alapján az is kiderült, a Fidesszel szimpatizálóknak kevesebb bajuk van az AI-videókkal, mint a Tisza szimpatizánsoknak. A fideszesek 44 százalékának nem nagyon vagy egyáltalán nem tetszenek az AI-videók, a tiszásoknál viszont 62 ez az arány.
A kutatás készítői szerint az eredmény egyik lehetséges magyarázata, hogy a közösségi médiában jóval nagyobb számban vannak jelen a Tisza-pártot és annak vezetőjét támadó, lejárató AI-videók, mint a kormánypártokat és politikusaikat negatív színben feltüntetők.
A felmérést készítő alapítvány szerint az eredmények különösen fontosak a közélet és a 2026-os országgyűlési kampány szempontjából.
Az AI-videók olcsón és tömegesen előállíthatók, és egyre nagyobb szerepet játszanak a politikai és társadalmi kommunikációban. Ha a felhasználók már a valódi videók hitelességében sem bíznak, az tovább erősítheti az információs buborékokat, és gyengítheti a közéleti bizalmat. (Kispolgár / HVG / Prizma Alapítvány)
