Nekiestek az európai külügyminiszterek a magyar kormánynak, miután az bejelentette, hogy nemet mond az újabb, Oroszország ellen kiszabott büntetésekre. És arra is, hogy az Európai Unió hitellel támogassa Ukrajnát. Mindez a másfél hete tartó olajháború következménye. De mi következik most?
Hétfőn írtunk nektek arról, hogy a magyar kormány megint szembe ment az Európai Unióval. Az EU tagállamainak vezetői kedden gyűltek össze, hogy elfogadják az Oroszország elleni 20. szankciós csomagot és a 90 milliárd eurós, Ukrajnának nyújtott kölcsönt. A találkozás időpontja szimbolikus volt, ugyanis épp négy éve, hogy az oroszok megtámadták a szomszédos országot.
Eleinte úgy volt, hogy Magyarország nem akadályozza meg az újabb döntéseket, hiszen a hitelből ki is marad. Az EU vezetői még decemberben megegyeztek abban, hogy kölcsönadnak Ukrajnának. De ez alól Magyarország, Szlovákia és Csehország kihúzta magát.
A többi 24 tagállam ekkor megállapodott abban, hogy az úgynevezett „megerősített együttműködést” követi. Ezzel a csavarral a távol maradó országok nélkül is képesek hitelt biztosítani Ukrajnának: viszont változtatni kell az egyik jogszabályon, mivel az magát az uniós költségvetést érinti. Ehhez minden ország beleegyezésére szükség van, de a magyarok nemet mondtak. Korábban Orbán Viktor arról beszélt, hogy ha a hitelben nem is veszünk részt, a jogszabály módosítását támogatni fogjuk.
Megint megszakadt a Barátság
Aztán megint leállt a Barátság kőolajvezeték. Az oroszok támadták meg. Emiatt január 27-e óta nem jön hozzánk és nem megy Szlovákiába olaj. A magyar kormány szerint az ukránok direkt nem javítják meg a vezetéket, de azzal is érveltek már, hogy a cső működőképes, csak zsarolnak minket. Erre válaszul Szlovákiával együtt leállítottuk a dízelüzemanyag szállítását Ukrajnába.
Ukrajna jelenleg a saját dolgait igyekszik rendbe hozni. Mivel Oroszország drónokkal és rakétákkal bombázta szét az ország energiahálózatát, több millió ember maradt áram nélkül – és fűtés nélkül, télen. Úgy tudni azonban, hogy a napokban a Barátság-vezetéket is helyreállítják. De a magyar kormány erre hivatkozva egyelőre nem akar nekik hitelt adni.
Berágtak a külügyminiszterek
Az EU vezetői most politikai szabotázzsal, vagyis szándékos károkozással vádolják Magyarországot. Németország külügyminisztere, Johann Wadephul „megdöbbentőnek” nevezte a magyar álláspontot, lengyel kollégája, Radoslaw Sikorski pedig azt mondta, „sokkal nagyobb szolidaritást várt Magyarországtól Ukrajna iránt”. Jessica Rosencrantz svéd miniszter úgy véli, Magyarország lépése Orbán számára „új mélypontot” jelentett. De kedden egy európai parlamenti ülésen is sokat bírálták a magyar miniszterelnököt, volt, aki árulónak nevezte.
Eközben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke Ukrajnába utazott, hogy részt vegyen a Kijevben tartott, háborús áldozatokra emlékező eseményen. Más kormány-és államfők is velük tartottak.
Mi jöhet most?
Orbán Viktor az Európai Tanács elnökének írt levelében fejtette ki a véleményét az ügyről. Szerinte abszurd helyzet, hogy az EU hoz egy Ukrajna számára kedvező döntést (amelyet ő személy szerint nem támogat), majd Ukrajna energia-vészhelyzetet idéz elő Magyarországon. „És ön azt kéri tőlem, tegyek úgy, mintha semmi sem történt volna. Ez lehetetlen!” – tette hozzá.
Az európai vezetők abban bíznak, hogy Magyarország végül igent mond a hitelre, csak az évforduló miatt késleltette a beleegyezést, mert üzenni akart vele. A német külügyminiszter úgy véli, Orbán bele fog menni a jogszabály módosításába. Meglátjuk, mit lép a miniszterelnök, ha az ukránok valóban újraindítják a kőolajvezetéket.
A Világbank legutóbbi becslése szerint Ukrajnának 588 milliárd dollárra (körülbelül 188 700 milliárd forintra) van szüksége, hogy helyreállítsa a pusztítást, amelyet eddig elszenvedett az oroszoktól.
