Magyarország csütörtöktől nincs többé háborús veszélyhelyzetben. Ez azt jelenti, hogy megszűnik az a különleges jogrend, amit utoljára a orosz-ukrán háborúra való tekintettel hirdettek ki az országban. Ez a jogrend rendkívüli hatalmat adott a kormánynak. Lényegében rendeletekkel kormányozhattak, amiket nem kellett megbeszélni a parlamenttel vagy szakértőkkel.
Viszont ez a különleges állapot nálunk már jóval hosszabb ideje működött, csak más néven. 2020-ban a koronavírus-járvány miatt hirdettek ki veszélyhelyzetet. Előtte pedig már 2016-tól rendszeresen meghosszabbította a kormány a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzetet is. Ez egyébként még mindig érvényben van, idén szeptemberben jár le az utolsó hosszabbítás.
Miért alakult ez így?
Ahogy mi is írtuk, 2015-ben nagyon súlyos menekültválság alakult ki Európában. Ezt az országok különböző módokon kezelték. Nálunk például határkerítés került a déli határra és rendkívül megnehezítették a bevándorlók menedékkérelmét. A kormány ekkor szórta tele az országot kék plakátokkal és mindent elkövetett azért, hogy az emberek utálják azokat, akik valamelyik arab vagy afrikai országból érkeztek hozzánk. Pedig a nagy többségük egyáltalán nem is akart itt maradni.
A nagy számban érkező menekültekre hivatkozva 2016 márciusától a kormány elrendelte a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”. Ennek ugyan nem voltak meg a törvényi feltételei, ahhoz ugyanis az kellett volna, hogy minimum napi 500 fő próbáljon áthatolni a déli határon. Ez viszont csak nagyon ritkán fordult elő. A válsághelyzetet ennek ellenére bevezették és félévente meg is hosszabbították.
Rendkívüli jogokat adott magának a kormány
A kormány erre hivatkozva pedig egy sor dologban könnyebben dönthetett. Nem kellett például közbeszerzéseket kiírni, ha valamilyen bevándorlással összefüggő építkezésről volt szó. A határkerítést, a konténervárosokat, a laktanyákat az építhette föl, akit a kormány kijelölt. És mindegy volt, hogy lett volna olyan, aki olcsóbban vagy jobban dolgozott volna. A katonákat, rendőröket be lehetet vetni határvédelemre. Ráadásul a rendőrségnek is különleges jogokat adtak. Például a migrációra hivatkozva bármikor bemehettek magánlakásokba ellenőrizni vagy megfigyelni valakit.
A válsághelyzet idején a kormány olyasmiket is megtehet, hogy igénybe vesz, vagyis lefoglal önkormányzati ingatlanokat. Előírhatja önkormányzati cégeknek azt is, hogy kötelezően nyújtsanak bizonyos szolgáltatásokat, még akkor is, ha az ellentétes a cégek terveivel vagy üzleti érdekeivel. Nem véletlen, hogy már a válsághelyzeti kormányzás is visszatetsző volt. Amikor pedig 2020-ban kitört a koronavírus-járvány, és a kormány elrendelte a járványügyi veszélyhelyzetet, még több különleges joga lett, mint korábban.
A válsághelyzet mellett járványügyi, majd háborús veszélyhelyzetet hirdettek ki
Veszélyhelyzetben, vagyis 2020 óta a kormány felülírhatott törvényeket rendeletekkel. Korábban törvényt az országgyűlés hozhatott, a törvények módosítását pedig jobbára viták előzték meg. A járványügyi veszélyhelyzetet 2022-ig lehetett fenntartani, viszont amikor a betegség lecsengett, a kormány rögtön bevezette a háború miatti veszélyt az orosz-ukrán háborúra hivatkozva. Ehhez egy nap alatt megváltoztatták az Alaptörvényt is. Így megmaradt a lehetőség arra, hogy a kormány ezzel a kiterjesztett jogkörrel dolgozzon tovább. Orbán Viktor miniszterelnök arra hivatkozott, hogy háborús helyzetben nincs idő a vitákra, így pedig a kormány gyorsabban tud intézkedni.
Viszont olyan területekre is kiterjesztette a hatalmát, amiknek semmi köze nem volt a háborúhoz. Az önkormányzatok például nem tarthatták meg a helyben beszedett adót. Nem kellett már megkérdezni a lakosságot, hogy mit szólnak egyes beruházásokhoz, például akkumulátorgyárak építéséhez. De ilyen veszélyhelyzeti rendelettel nehezítették meg a tanárok lehetőségét a sztrájkra, és erre hivatkozva engedtek szabadon rengeteg embercsempészt a börtönökből.
Csak a 2020-as veszélyhelyzet első három hónapjában 127 rendelet született, ami rendkívül sok ilyen rövid idő alatt. Ezek többsége ma is érvényben van. Épp ezért hiába szűnt meg csütörtöktől a veszélyhelyzeti kormányzás, az elmúlt hat év rendeleteit nem lehet egy nap alatt felülírni.
