A 2010-es években még a magyar egyetemeket közvetlenül az állam irányította. Pár éve azonban a kormány kitalált egy új rendszert. Úgynevezett KEKVA-alapítványok kezébe adták az irányítást és az egyetemek vagyonát is. A furcsa rövidítés azt jelenti: „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány”. Most arról vitáznak a politikusok, az egyetemek és még a diákok is, hogy jó ötlet volt-e ez a rendszer, és hogyan kellene megváltoztatni.
Ma 22 magyar egyetem fenntartója ilyen alapítvány, és mindössze négy intézmény (az ELTE, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a bajai Eötvös József Főiskola) maradt állami kézben. Illetve van egy ötödik is, az Orbán-kormány által alapított és számos kiváltságot élvező Nemzeti Közszolgálati Egyetem, aminek az átalakítása szintén várható.
Pártemberek a vezetésben
A KEKVA-kat kuratóriumok vezetik. Ezek a testületek dönthettek pénzről, fejlesztésekről, vezetőkről, beruházásokról, és arról is, hogy mit kell és mit nem kell tanítani. Az előző kormány egyfolytában azt mondta, hogy ez azért jó, mert így az egyetemek rugalmasabban működhettek, és főleg több pénzt kaptak, könnyebben fejleszthettek új épületeket vagy laborokat. Ugyanakkor több pénzt máshogy is kaphattak volna, és a fejlesztéseket is meg lehetett volna csinálni állami egyetemként is.
A választások, és a TISZA-győzelem után azonban egyre többen kezdték azt mondani, hogy nem is olyan jó ez a KEKVA-rendszer, változásra van szükség. A legtöbb egyetemen az oktatók és hallgatók arról beszélnek, hogy túl nagy lett a politikai (fideszes) befolyás az alapítványokban, és az egyetemeknek több szabadságot kellene kapniuk. Eredetileg még miniszterek is voltak az egyetemeket irányító alapítványokban.
Az Európai Unió nem fogadta el, hogy politikusok és állami vezetők ültek az alapítványok kuratóriumaiban. A minisztereket végül visszahívták onnan, de továbbra is a Fidesz-kormány embereivel voltak tele ezek. Emiatt ezek az egyetemek nehezebben juthattak hozzá bizonyos uniós támogatásokhoz és nemzetközi programokhoz. Ez viszont nagyon rossz volt az egyetemistáknak és az oktatóknak is.
Az új kormány azt tervezi, hogy átalakítja a rendszert. Egyes elképzelések szerint az alapítványok vagyona újra „nemzeti vagyon” lenne, és az állam nagyobb ellenőrzést kapna. De még nem tudni pontosan, hogy melyik egyetemnél milyen változás jöhet.
Tehetséggondozás vagy agymosás?
Van a KEKVA-ügynek egy speciális szereplője is: az MCC, vagyis a Matthias Corvinus Collegium. Ez nem egyetem, hanem egy különleges tehetséggondozó intézmény, de ezt is egy ilyen alapítvány kapta meg. Ide nemcsak egyetemisták járnak, hanem középiskolások és általános iskolások is. Sok gyerek hétvégi foglalkozásokon, vitaklubokban, nyári táborokban vagy különleges tanulási programokon vesz részt.
Az általános iskolások számára az MCC-ben játékosabb programokat szerveznek. Gyakran vannak logikai feladatok, robotikai és természettudományos foglalkozások, kreatív írás, társasjátékos tanulás vagy olyan beszélgetések, ahol a gyerekek megtanulhatják, hogyan érveljenek és hogyan figyeljenek másokra. A középiskolások már komolyabb témákkal foglalkoznak: vitaversenyeken indulnak, gazdasági, történelmi vagy politikai előadásokat hallgatnak, nyelveket tanulnak, és sokszor külföldi előadókkal is találkoznak. Vannak olyan programok is, ahol újságírást, közösségi szereplést vagy vezetői készségeket gyakorolnak.
Az MCC az elmúlt években nagyon sok pénzt és vagyont kapott az államtól. Ennek segítségével sok új képzést és programot tudtak indítani Magyarországon és külföldön is.
Most azonban az MCC körül is vita alakult ki. Több diák és család attól tart, hogy a politikai beavatkozás miatt megváltozhatnak a programok vagy csökkenhet az intézmény önállósága. Az elmúlt hetekben MCC-s tanulók és öregdiákok is megszólaltak, és tiltakoztak az ellen, hogy a politika túl erősen beleszóljon az intézmény működésébe. Szerintük az MCC sok gyereknek adott lehetőséget fejlődésre, nyelvtanulásra és különleges tanulási élményekre, ezért azt szeretnék, hogy a jövőjéről ne csak politikusok döntsenek.
Közben mások azt mondják, hogy igazságosabb rendszerre van szükség, mert az MCC sokkal több támogatást kapott, mint más tehetséggondozó helyek vagy iskolák. Szerintük fontos lenne, hogy minden tehetséges gyerek hasonló lehetőségekhez jusson, ne csak azok, akik bekerülnek az MCC-be. És az is elhangzik, hogy az MCC-ben a Fideszt csak dicsérni lehetett. Az alapítvány egyébként újságokat és más médiát is működtet; ezek mind fideszes színezetűek.
A TISZA Párt a programjában azt írja, hogy az MCC részére juttatott állami vagyont visszaveszik. Nem szeretnék, ha a jövőben tehetséggondozásnak álcázva a kormányzó párt politikai bázisát építenék, közpénzből. Hogy az állami források megszüntetése után hogy fog működni az MCC, azt majd meglátjuk. Valószínű, hogy az oktatás nem szűnik meg, hanem valamilyen formában az állam viszi tovább, fideszes befolyás nélkül.
