Megkezdődött a rendes munka az új országgyűlésben. Erről a hírekben is olvashattál. Az egyik legfontosabb döntés az volt, hogy a parlament hamarosan szavazhat öt új vizsgálóbizottság létrejöttéről. Ezek azokat a fontos ügyeket fogják kivizsgálni, amikről a választási kampány során is rendszeresen szó volt. Ilyen például a lopás a Magyar Nemzeti Bankban, vagy a gyerekek ellen elkövetett bűncselekmények. A bizottságok ráadásul sokkal komolyabb jogokkal is rendelkeznének, mint korábban. Például kötelező lenne megjelenni az ülésein azoknak, akiket erre elhívnak.
Na, de mik is ezek a bizottságok?
A parlamenti bizottságok a parlament kisebb, belső egységei, amikben a megválasztott képviselők dolgoznak. Elsősorban az országgyűlés munkáját készítik elő. Törvényjavaslatokat vitatnak meg, módosítják a meglévő szabályokat, ha kell, és ellenőrzik a kormányt.
Alapvetően két nagy típusba sorolhatjuk őket. Vannak állandó bizottságok, amik folyamatosan működnek egy adott kormányzati ciklusban. Ilyenek például a honvédelmi, a külügyi, az oktatási vagy az egészségügyi bizottság. A mostani parlamentnek összesen 21 állandó bizottsága van, ezek egy-egy szakterülettel foglalkoznak. Például, ha módosítanák az ország költségvetését, ahhoz a pénzügyi és gazdasági bizottságok szólnának hozzá elsősorban. Meg persze az összes olyan bizottság, aminek köze van az ügyhöz.
Az állandó bizottságok mellett működnek eseti és vizsgálóbizottságok is. Eseti akkor ül össze, ha valamilyen speciális ügyet kell megbeszélni, legfeljebb néhány alkalommal. Vizsgálóbizottságot pedig, ahogy a neve alapján már ki is találtad, akkor állítanak fel, ha fontos ügyeket kell kivizsgálni.
A parlamenti vizsgálóbizottság úgy működik, mint egy nyomozó vagy ellenőrző csoport. Általában akkor hívják össze, ha valami konkrét, nagy jelentőségű ügyet, vagy komoly állami visszaélést kell kivizsgálni. A bizottság dokumentumokat kérhet be, tanúkat hallgathat meg, szakértőket kérdezhet az ügyben. Azt is eldöntheti, hogy nyilvános, vagy zárt ülésen akarja megbeszélni az esetet. Miután pedig a bizottság minden érintettet meghallgatott, jelentést készít a parlamentnek. Ebben szerepel az, hogy kik voltak az ügy felelősei, és milyen megoldások lehetnek. Ha kell, a bizottság jogi lépéseket is indíthat, például feljelentést tehet a rendőrségen vagy az ügyészségen. Ítéletet viszont nem hozhat, büntetést nem szabhat ki.
Most tehát öt új vizsgálóbizottság alakulhat meg
Ezek öt rendkívül nehéz témát járnának körbe. Ilyen lenne a
- A Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság
- A Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság
- A Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság
- Az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság
- A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság
A rendszerváltás óta a vizsgálóbizottságok nem igazán működtek jól Magyarországon. Utoljára ilyen testület 2013-ban alakult meg az adóhatóság vizsgálatára. Az elmúlt 13 évben a fideszes kormánypárti többség egyszer sem engedte az ellenzéknek, hogy vizsgálóbizottságot állítson fel. A kormánypárt pedig egyáltalán nem akart ilyeneket létrehozni.
Ráadásul akkor sem működött ez a rendszer igazán, amíg még léteztek ilyen bizottságok. Ugyanis bárki simán megtehette, hogy nem ment el az ülésre. A jelenlegi szabályok szerint a távolmaradásnak mindössze annyi következménye volt, hogy a parlament elnöke a nyilvánosság előtt megemlítette a mulasztást.
Komoly szigorítások várhatók
Épp ezért a Tisza Párt szigorúbb törvényeket javasolt. Ha valaki alapos indok nélkül nem jelenik meg, vagy nem adja át a tőle kért iratokat a bizottságnak, egyre komolyabb büntetésekre számíthat. Ha először nem jelenik meg valaki a bizottság előtt, akkor 100 ezer forintos bírságot kapna. Ha másodszor sem, akkor már 1 millió forintot kellene befizetnie az államkasszába. És ha harmadszor sem megy el valaki a bizottsági ülésre, akkor a rendőrökkel lehetne bevitetni oda. Ez utóbbi alól csak az országgyűlési képviselők lennének kivételek, de a pénzbírság rájuk is vonatkozna.
A javaslat emellett kötelezővé tenné a teljes körű, igazmondásra épülő tanúskodást. Pont úgy, mint a bíróságokon. A válaszadást csak akkor lehet megtagadni, ha a tanú önmagát vagy hozzátartozóját vádolná bűncselekménnyel.
A legsúlyosabb szigorítás a Büntető Törvénykönyv kiegészítése lenne. Eszerint akár két év börtönt is kaphatna az, aki szándékosan akadályozza a bizottság munkáját, vagy ha hazudik. Ha pedig ezzel egy bűncselekményt próbál leplezni valaki, a börtönbüntetés akár három év is lehetne.
Mindez azt jelenti, hogy a Tisza-párti többség most beidézheti akár Orbán Viktort (aki már nem képviselő), a volt minisztereket vagy Matolcsy Györgyöt, a Nemzeti Bank volt elnökét, hogy kínos kérdéseket tegyenek fel nekik. Ebből pedig izgalmas showműsor lehet.
A Tisza Párt célja, hogy a törvénymódosítást júliusig fogadja el az Országgyűlés, így a nyár második felében vagy legkésőbb szeptember elején megkezdődhetnének a vizsgálóbizottsági ülések. Ezeken pedig az új, szigorúbb szabályok mellett lehetne vizsgálni például a kegyelmi botrányt vagy a Szőlő utcai ügyet.
