Felhős, borult időnk lesz, és ezekből a felhőkből bizony eleredhet az eső is, de akár jégeső sem kizárt. Tünde napja van.
Ma száz éve született Marilyn Monroe, a világ egyik leghíresebb színésznője. És ma van a tej világnapja is. Erről fogunk írni ma. A tejre ma már sokan néznek gyanakodva, mert a tejcukor- és tejfehérje-érzékenység egyre elterjedtebb. Van, aki azért választja a növényi helyettesítőket, mert ellenzi a tehenek kizsákmányolását.
De a huszadik században még a tej az egészség jelképe volt. Olyannyira, hogy már száz éve elindult az első iskolatej-program. Ez annyit jelentett, hogy ingyenesen tejet osztottak a gyerekeknek. Ez már a világháború előtt országossá vált, bár hívták néha tejtízórainak és uzsonnatejnek is. A háború után pedig a kommunisták újraindították a programot, de ekkor már időnként kakaót is adtak. Sőt, a Túró Rudi bevezetését is azzal indokolták, hogy így több tejterméket esznek majd a gyerekek. Az iskolatejet tejfölöspohár méretű dobozokban adták ki. Később a Fidesz-kormány is megpróbálta visszahozni az iskolatejet, de hol volt rá pénz, hol nem.
Ma pedig már feltüntetik a menzákon, ha tejet tartalmaz egy étel, mert olyan sokan allergiásak rá. Ettől még persze a tej hatalmas iparág, a magyar konyhától elválaszthatatlan tejföltől az olcsó és drága sajtokig ezernyi termék készül belőle.
