2001. szeptember 11-én, vagyis huszonöt évvel ezelőtt eltérített repülőgépek csapódtak be az Egyesült Államok fontos jelképeinek számító épületekbe. A New York-i Világkereskedelmi Központ két tornya kigyulladt és összeomlott, de lángba borult a Pentagon, az amerikai védelmi minisztérium központja is.
Arról, hogy mit jelent a terrorizmus, korábban már írtunk nektek. Célja a félelemkeltés, eszköze lehet robbantás, fegyveres merénylet, repülőgép-eltérítés. A célpontok pedig sokszor civilek, akik nem tudnak védekezni. Egy ilyen támadás Magyarországon nagyon valószínűtlen, ezért nem kell attól tartanotok, hogy a mindennapjaitokban hasonló veszély fenyeget.
A terrorizmus szándéka, hogy egész társadalmakat, kormányokat félemlítsen meg valamilyen politikai vagy vallási cél érdekében. A terroristák jellemzően szélsőséges csoportok nevében támadnak. Így volt ez huszonöt éve is. Az Egyesült Államok elleni támadást az al-Káida nevű terrorszervezet követte el, amely ellenséget látott az országban és annak szövetségeseiben.
A támadás tervét az al-Káida több vezetője dolgozta ki, egyik fő kidolgozója Khalid Sheikh Mohammed volt, a végrehajtásban pedig kulcsszerepet játszott a szervezet vezetője, Oszáma bin Laden.
A négy gép története
Szeptember 11-én reggel a szervezet 19 gépeltérítője szállt fel négy amerikai utasszállító repülőgépre. Összehangoltan támadták meg a fedélzeten lévőket, majd átvették a gépek fölött az irányítást. Amerikai idő szerint reggel 8 óra 46 perckor az első repülőgép a Világkereskedelmi Központ északi tornyába csapódott.
A média azonnal lépett, élőben közvetítették a tüzet, és akkor még többen azt hitték, balesetről lehet szó. Negyed óra múlva azonban a másik toronyba is beleszállt a repülőgép, és hamar egyértelművé vált, hogy nem pilótahiba okozta a becsapódást. Alig fél óra múlva a washingtoni Pentagont is támadás érte, majd újabb fél óra múlva Pennsylvaniában is lezuhant egy repülőgép.
Utóbbi különösen megrázó történetként maradt fent. Ez a gép valószínűleg Washington egyik fontos épületét, mindenekelőtt a Capitoliumot vette volna célba, de a Fehér Ház is a lehetséges célpontok között szerepelt.
Miután a merénylők eltérítették a gépet, több utas is kapcsolatba tudott lépni a szeretteivel, így értesültek arról, hogy mi történt a másik három géppel. Tudták, hogy tenniük kell valamit, ezért többen, a személyzettel együtt megrohamozták a pilótafülkét, hogy visszavegyék az irányítást a gép fölött. A merénylők megijedtek, hogy az utasok bejutnak, ezért inkább a föld felé irányították a repülőgépet. Senki sem élte túl a támadást, de az utasok nagy valószínűséggel megakadályozták, hogy a gépet egy washingtoni épületbe vezessék.
A terrorakció folyamán a 19 gépeltérítővel együtt összesen 2996 ember vesztette életét. Az egész világ döbbenten, szinte bénultan követte a híreket. A sokk akkora volt, hogy sokan a mai napig fel tudják idézni, mit csináltak, hol voltak, kitől hallották a hírt. Ennek a jelenségnek egyébként az a neve, hogy vakuemlékezet. Ilyenkor különösen élénken emlékezhetünk arra, hol voltunk, mit csináltunk, és kitől hallottuk egy nagyon fontos vagy megrázó esemény hírét.
Nem volt többé ugyanaz
A terrortámadás hírére nemcsak az amerikaiaknak, hanem világszerte sok embernek megingott a biztonságérzete. Onnantól kezdve mást jelentett a sebezhetőség és a terrorizmus közelsége. Sok országban szigorodtak a terrorizmus elleni törvények, a repülési szabályok és a határellenőrzés.
A támadásra válaszul az Egyesült Államok megtámadta Afganisztánt. Az országot akkoriban a tálibok, iszlám vallási fanatikusok irányították, és az USA szerint biztonságos menedéket biztosítottak az al-Káida vezetőinek. Az amerikaiak célja az volt, hogy felszámolják az al-Káidát és elfogják vagy megöljék a szervezet vezetőjét, Oszáma bin Ladent, egyben eltávolítsák a tálib kormányt az ország éléről.
Tíz évvel a támadás után amerikai különleges erők megtalálták bin Ladent, és egy rajtaütés során lelőtték, de az amerikai katonai jelenlét további tíz évig folytatódott Afganisztánban. Vagyis a támadás évtizedes háborút is szült.
Nem mellesleg a szeptember 11-i támadás volt az első alkalom a NATO történetében, amikor alkalmazták a szerződés 5. cikkét: az USA elleni támadást a NATO valamennyi tagállama elleni támadásnak tekintették, és a szövetségesek segítséget ajánlottak fel. Magyarország NATO-tagként később szintén részt vett az afganisztáni nemzetközi misszióban. Az ikertornyok helyén ma már emlékmű és múzeum áll.
