Tegnap este kihirdették a 2026-os felsőoktatási ponthatárokat. Lezajlottak a pontváró bulik, megérkeztek az sms-ek, emailek azoknak, akik bejutottak valamelyik egyetemi szakra. Viszont mielőtt rátérnénk a konkrét pontokra, érdemes kiemelni, hogy idén nem a frissen érettségizettek voltak a legtöbben azok, akik valamelyik felsőoktatási képzésre jelentkeztek.
Idősebbek is elkezdhetik
Az idei felvételizők átlagéletkora ugyanis elérte a 26 évet. És bár a jelentkezők többsége fiatalabb volt, mint 24 éves, már minden negyedik tanulni vágyó 30 év feletti volt. Sőt, az idei jelentkezők közül 22-en elmúltak hetvenévesek is. Hatvan év felett pedig több mint kétszázan jelentkeztek a felsőoktatásba.
Rengetegszer hallhattad már, hogy az élethosszig tartó tanulás mennyire fontos, és az idei számok alapján ezt egyre többen veszik komolyan. Az elmúlt öt évben mintegy hatvan százalékkal nőtt a harminc évnél idősebb felvételizők száma, idén már több mint 35 ezren döntöttek úgy, hogy egyetemre jelentkeznek. A jelentkezők száma pedig összesen több mint 140 ezer lett idén, ami az utóbbi 15 év legmagasabb száma.
Nappali tagozatos, államilag támogatott képzésekre vágytak a legtöbben
Persze idén is a slágerszakokra jelentkeztek a letöbben. A nappali tagozatos, államilag támogatott, vagyis ingyenes képzések közül a legnépszerűbb idén is a gazdálkodási és menedzsment szak volt. Erre több mint 4500-an adták be első helyen a jelentkezésüket. A második legnépszerűbb képzés az általános orvosi, erre közel háromezren jelentkeztek. Ezt követi a pszichológia és a jogász szak, de több mint kétezren jelentkeztek kereskedelmi és marketing szakokra, nemzetközi gazdálkodásra, mérnökinformatikus szakra, valamint pénzügy és számvitel szakokra.
Persze idén is voltak olyan szakok, amikre kevesen jelentkeztek. Épp ezért előfordulhat, hogy bizonyos képzéseket el sem tudnak indítani az egyetemek, mert nem jött össze elég jelentkező. Ilyen az elmúlt években néhány természettudományos tanárszak volt, egyre kevesebben akarnak kémia, fizika vagy biológiatanárok lenni. De nem tudott elindulni néhány vidéki egyetem mesterképzése sem, mert nem volt elég jelentkező.
Idén is az ELTE a legnépszerűbb egyetem
Ahogy minden évben, idén is voltak egyetemek, ahová rengetegen szeretnének bejutni. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) idén is a legnépszerűbb lett, több mint húszezer jelentkezővel. De több mint tízezren jelentkeztek idén is a Debreceni Egyetemre és a Szegedi Tudományegyetemre is, ez a két egyetem került a képzeletbeli dobogó második és harmadik helyére.
A 2026-os felvételi legmagasabb ponthatárai közt igazi meglepetést hoztak az osztatlan tanári szakpárok, de a gazdasági és jogi képzésekre is nagyon magas pontszámok kellettek. A legtöbb egyetemen 500 pont volt a maximum, amit el lehetett érni. És volt olyan szak, ahol majdnem ennyit kellett elérni ahhoz, hogy felvegyenek valakit.
A legtöbb pont egy tanárszakhoz kellett
A legtöbb pont (492) idén a Szegedi Tudományegyetem francia-magyar osztatlan tanárképzéséhez kellett de az ELTE matematika-technika szakára is 486 pont volt a küszöb. A Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakára 477 ponttal lehetett bejutni. Az ELTE jogászképzéséhez 467 pontot kellett elérni. Egyik egyetem pszichológia szakára sem lehetett bejutni 431 pont alatt.
Nemcsak kitűnő tanulók mehetnek továbbtanulni, már egy átlagosnál rosszabb érettségivel is be lehetett jutni egyetemre. A Veszprémi Érseki Főiskola ápolás és betegellátás szakára mindössze 174 pont kellett az 500-ból. De a Gábor Dénes Egyetem mérnökinformatikus szakára is elég volt 191 pont. Az ELTE Bölcsészettudományi Karára is be lehetett jutni már 180 ponttal.
Azoknak sem kell elkeseredni, akik idén nem jutottak be a vágyott szakra. Egyrészt jövőre is lehet jelentkezni ezekre, másrészt az egyetemek hamarosan meghirdetik a pótfelvételiket. Itt ugyan többségben lesznek azok a szakok, amikért fizetni kell, de több olyan műszaki, természettudományos és pedagógus képzés is elérhető szokott ilyenkor lenni, ami ingyenes.
Sokan eleve úgy fejezik be a középiskolát, hogy egyetem előtt kihagynak egy évet. A következő felvételiig pedig nyelvet tanulnak, dolgoznak, esetleg külföldi munkát vállalnak. Sokan újra nekivágnak az érettséginek, hogy egy jobb eredménnyel több pontot szerezzenek a következő egyetemi felvételihez.
