A huszadik század ufóőrületének fontos szereplői voltak a gabonakörök. A szántóföldeken szabályos körökben elfektetett búza vagy más növény a hívők számára egyértelmű bizonyíték volt: nyilván leszállt ott egy repülő csészealj, és annak a hajtóműve ezt teszi a gabonával.
Idővel egyre bonyolultabb rajzolatok jelentek meg. Spirálok, egymással összekapcsolt karikák, néha szöveg vagy ismeretlen írásjelek. Erre is megvolt a megfejtés: az idegenek nem csupán letették a járgányt, hanem szándékosan rajzolgatnak a veteménybe, hogy üzenjenek nekünk.
Már akkor is fura volt, hogy egy csillagközi utazásra képes faj az ültetvényeink szétbarmolásával üzenne nekünk. De az ufórajongók ezt ugyanolyan könnyedén magyarázták, ahogy más hívők az Isten szeszélyeit: útjai kifürkészhetetlenek, más logika szerint működik.
Az első ilyen jelenségek egyébként régebbiek. 1678-ban egy akkori brit újság adott hírt egy gazdáról, akinek az ördög kaszálta le a termését, szabályos körben. Ezt le is rajzolták szépen, és nem sokan vonták kétségbe, hogy az ördög ezzel szórakozik éjjelente. Kétszáz évvel később, 1880-ban egy akkori gabonakörre már tudományos magyarázat született: arra gyanakodtak, hogy valamilyen forgószél terítette le a gabonát kör alakban.
Aztán jött az ufóláz, és vele a rengeteg gabonakör. Az ufós műsorok és magazinok hálásan terjesztették a híreket, és biztosak voltak benne, hogy ezek az űrhajók nyomai.
Ma már elég ritkán érkezik hír gabonakörökről. Ebben nagy szerepük volt azoknak, akik kamera előtt mutatták meg, hogy ezeket elég egyszerűen meg tudja csinálni pár ember némi zsinórral és pár deszkával. A zsinór a körző szára, a deszkával pedig szépen és szabályosan el lehet fektetni a búzát. Magyarországon egy tévéműsor nagy poént szerkesztett a témából. A Székesfehérvár mellett 1992-ben talált gabonaköröket előbb önjelölt ufókutatókkal elemezték, akik bizton állították, hogy csakis ufók lehettek. Ezután megjelent a stúdióban két fiatalember, akik elmesélték, hogyan csinálták meg a köröket egy éjszaka alatt. És ezt fotóval is bizonyították: lefényképezték a mezőt ugyanonnan az akció előtt és után is.
A tudósok nagyjából biztosak benne, hogy a gabonakörök elsöprő többsége efféle csínytevés eredménye. Egyes elméletek szerint a sima köröket létrehozhatja valamilyen helyi forgószél, esetleg olyan kevéssé ismert jelenség, mint a gömbvillám. Az összetett alakzatokat azonban bizonyosan emberek készítik. Ha pedig a földönkívüliek akarnak majd üzenni, arra biztosan találnak hatásosabb módszert.
Letaposni más veteményét egyébként nem veszélytelen, hiszen ez rongálás. Ma már gyakran kamerák és drónok vigyázzák a szántóföldeket, a rajtakapott tréfamesterek pedig fizethetik a kártérítést a tönkretett termésért. És még ott van az a kockázat is, hogy közben megjönnek az idegenek, és mérgesek lesznek, hogy valaki belefirkált a jegyzettömbjükbe!
Ha olvasgatnál még ufókról, itt egy gyűjtemény.
