Augusztus 20. van, nemzeti ünnep és szabadnap, valamint természetesen István névnapja. Ennyit csak megérdemel egy államalapító király! Ma ünnepli a 80. születésnapját a budapesti Szabadság híd. Legalábbis a mai híd, hiszen az előző a háborúban elpusztult. Meleg és jórészt esőmentes nap várható. Legfeljebb késő este dörrenhet meg az ég – akár egy zivatartól, vagy a tűzijátéktól.
Már az ősember is örült, ha két követ összeütve zajt csapott. Aztán az ember állatbőrből, fából, bronzból csinált dobokat, és még jobban örült. Végül felfedezte a robbanóanyagokat, és azokkal aztán óriási durrogást rendezhetett. Háborúban a fronton, békeidőben pedig a szépséges tűzijáték-rakétákkal. Szép magyar nevükön röppentyűkkel.
Nevezhették volna durrantyúnak is, de az a név már foglalt. Az egy másik szerkezet, ami szintén zajt csap, de semmi köze az ünnepekhez, annál inkább a vasúthoz.
A régi mozdonyok rettentő koszos, füstös és zajos munkahelyek voltak. Se látni, se hallani nem lehetett jól. Ebből adódott a probléma: hogyan figyelmeztessék a mozdonyvezetőt, ha mondjuk eltört a sín, elakadt rajta egy szekér, vagy rádőlt egy fa? Erre volt megoldás a durrantyú. Ez egy apró robbanótöltet, amit rézkapcsokkal erősítettek a sínre. A ráhajtó mozdony súlya alatt felrobbant, és bár nem tett kárt a gépben, ezt azért észrevette a masiniszta. Ebből tudta, hogy valami gáz van, és meg kell állni.
Ma már nem használnak durrantyút, mert minden vonaton van rádió, és egész jól ki lehet látni belőlük. Tűzijátékot viszont még épp igen – ma is előkerülnek majd a nagyvárosokban. Aztán meglátjuk, hogy meddig igényli ezt a többség. Mindenesetre szép ünnepnapot és jó pihenést kívánunk mára.
