Népszavazást rendeztek Izlandon arról, hogy újrakezdjék-e a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. A szavazáson nem túl nagy többséggel a nem győzött. Tehát az izlandiak nem akarnak uniós tagok lenni.
Ez talán meglepő, különösen Magyarországon. Nálunk az EU-tagságot nagy többség támogatja. Sőt, az áprilisi választásokat részben az a félelem döntötte el, hogy Orbán Viktor idővel kivezetné az országot az unióból. A magyarok az egész szövetségben szabadon utazhatnak egy szál személyi igazolvánnyal. Tanulhatnak és dolgozhatnak bármelyik uniós országban. A magyar vállalatok pedig kereskedhetnek vámok nélkül.
Miért nem kellett mindez az izlandiaknak?
Többek közt azért, mert már egy csomó minden ebből megvan nekik. Izland gazdasági szempontból szinte EU-tag, sajátos szerződések biztosítják a kereskedelmi és céges kapcsolatokat. Szóval eleve nem nyernének ezzel annyit, mint Magyarország, amikor 2005-ben belépett.
Másrészt félnek attól, hogy elveszítik az önállóságukat. Ez nem elsősorban nemzeti büszkeséget jelent. Annál sokkal hidegebb, nyálkásabb oka van: a hal. Izland jómódú, fejlett ország, de legfontosabb terméke ma is a hal. A halászatnak hatalmas jelentősége van, és nagyon érzékenyek arra, hol és mennyit halászhatnak. Sokan tartanak attól, hogy a szigorúbb uniós környezetvédelmi szabályok tönkretennék a halászatot. Például Izlandon a bálnavadászat is engedélyezett, amit az európaiak többsége elítél.
A vita ezzel nincs örökre lezárva. Az egyik aggasztó kérdés a katonai biztonság. Izlandnak ugyanis nincsen hadserege, bár tagja a NATO-nak. Ugyanakkor az Európai Unió sem katonai szövetség, sőt ebben talán a leggyengébb. A népszavazás megmutatta, hogy az izlandiak nagyon megosztottak az uniós ügyében, és akár pár év alatt is változhat a helyzet.
