25 éve ezen a napon csatlakozott Magyarország a NATO-hoz. A szervezetről már biztosan hallottatok, talán azt is tudjátok, hogy katonai szövetségről van szó, de hogy pontosan miért jött létre és hogyan működik, az lehet, hogy nem tiszta. Ezért röviden elmondjuk nektek.
1. A NATO magyarul: Észak-atlanti Szerződés Szervezete
A NATO egy katonai egyesülés, amit a második világháború után, 1949. április 4-én alapítottak Washingtonban. A szerződésben a tagok megállapodtak, hogy a tagországok minden politikai és katonai eszközzel garantálják egymás szabadságának és biztonságának megőrzését. Ez azt jelenti, hogy ha egy NATO tagországot megtámadnak (például Magyarországot) az olyan, mintha az összes tagországot megtámadnák, tehát közös katonai erővel védekeznek és támadnak vissza.
2. Hogyan áll fel a vezetőség?
Mivel mára 32 észak-amerikai és európai ország van a NATO-ban, azaz különböző hadseregek dolgoznak együtt, nagyon fontos, hogy legyen egy tiszta vezetői rangsor. A NATO-nak van egy fő vezetője, főtitkára, eddig ez Jens Stoltenberg volt. Az új jelölt Mark Rutte holland miniszterelnök. Őt Orbán Viktor nagyon nem akarja a posztra, mert erősen kritizálta őt a magyar jogállam leépülése és a korrupció elleni fellépés hiánya miatt. Érdekesség, hogy Rutte jó barátja Donald Trumpnak, akinek elég nagy esélye van, hogy újra az Egyesült Államok elnöke legyen.
A NATO politikai döntéshozó testülete az Észak-atlanti Tanács, amiben a tagországok külügyminiszterei (tőlünk Szijjártó Péter) vagy kormányfői (Orbán Viktor) találkoznak és döntenek. Aztán van a Katonai Bizottság, ami a szervezet legmagasabb katonai szerve. Ennek tagjai a tagállamok vezérkari főnökei. Magyarországon ma a vezérkari főnök Böröndi Gábor altábornagy.
3. Miből tartják fenn?
Minden állam a nemzeti jövedelme (GDP) arányában járul hozzá a NATO fenntartásához. A nagyobb GDP-vel rendelkező államok több pénzt adnak bele, mint a kisebbek. Ez fedezi a NATO misszióit, bázisait, a közös felszerelést (mint a felderítő drónok vagy szállító repülőgépek). Évente körülbelül 3 milliárd euró kerül be a kasszába a tagállamoktól a NATO fenntartására.
4. Ki léphet be?
A nyitott ajtók politikája alapján bármelyik európai ország kérvényezheti a csatlakozását a szervezethez. De ez nyilván nem csak ennyiből áll, teljesítenie kell a feltételeket, amiket a szervezet támaszt. 1949 óta a NATO 12 alapító tagállamához (Belgium, Kanada, Dánia, Franciaország, Izland, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Egyesült Királyság és az Egyesült Államok) további 20 csatlakozott. A legfrissebb csatlakozó Svédország, 2024 márciusától tagja a NATO-nak. Az új jelentkezőkről minden állam külön szavaz, ratifikálniuk (megerősíteniük) kell a kérelmet. Svédország csatlakozási lehetőségét utolsóként Magyarország szavazta meg.
5. Az eddigi legnagyobb hadműveletek
Bár a NATO a hidegháború alatt jött létre, amiben az Egyesült Államok fel akart készülni arra az esetre, ha a Szovjetunió támadásba lendülne, ez alatt az időszak alatt a szervezet végül nem vett részt háborúban. A hidegháború már véget ért és a Szovjetunió felbomlott, amikor 1992 után a boszniai háborúban, és a koszovói háborúban NATO-békefenntartó katonák kerültek Európába. A legismertebb NATO-részvétel Afganisztánban és Irakban volt/van. Afganisztánban válaszul a 2001. szeptember 11-i, Egyesült Államok elleni terrortámadásokra (az al-Káida terrorszervezet gépeltérítői az USA fő jelképeinek számító épületekbe vezettek bele repülőket). Irakban pedig az iraki háború során kerültek oda katonák. Jelenleg is állomásoznak az országban, köztük magyarok is, akik békefenntartó missziót végeznek. 2011-ben polgárháború tört ki a líbiai diktátor, Moammer Kadhafi kormánya ellen. Itt is beavatkozott a NATO, az összecsapás Kadhafi halálával végződött. Most a második polgárháború dúl az országban, mert még mindig nem sikerült megállapodniuk a politikai vezetésről.
A NATO-t mind Afganisztán, mind Irak, mind Líbia kapcsán többször érte kritika, amiért támadásaiknak civil áldozataik is voltak.
6. Csak Magyarország blokkolta Ukrajna NATO-tagságát
Az orosz-ukrán háborúról már írtunk nektek. Mivel az ország támadás alatt áll, fel akarták gyorsítani tagsági kérelmüket a közös védelmi szervezethez. Magyarország volt az egyetlen, amely blokkolta az ukránoknak nyújtott katonai segítség lehetőségét, és nem támogatta sokáig a NATO-tagságukat. Végül tavaly júliusban a Vilniusban rendezett NATO-csúcstalálkozón a vezetők megállapodtak abban, hogy a háború után biztosítják Ukrajnának a csatlakozás lehetőségét. De csak akkor, ha az ehhez szükséges feltételek teljesülnek. Jelenleg a NATO békés tárgyi támogatást nyújt, ez azt jelenti, hogy nem fegyvereket és katonákat, hanem üzemanyagot, áramgenerátorokat és téli felszerelést küld segélyként.
Valójában a NATO-tagállamok rengeteg fegyvert és lőszert küldenek Ukrajnának, de ezt egyenként, nem szövetségként teszik.
+1 érdekesség: Franciaország majdnem 40 évig kimaradt
1958 után romlott meg Franciaország kapcsolata a NATO-val. Az akkori elnök, Charles de Gaulle bírálta a szervezetet azért, amiért szerinte túl nagy hatalma van benne az USA-nak, és ebben a francia katonai függetlenség megsértését látta. Azt is kijelentette, hogy Franciaország nem akar más országokért háborúba menni.
Ennek az lett a vége, hogy 1966-ban Franciaország hivatalosan kilépett a NATO közös parancsnokságából. Addig a székhely Párizsban volt, ezután került át Brüsszelbe, és a nemzetközi erők is elhagyták az állam területét. Végül nem léptek ki a szövetségből és 2009-ben ismét csatlakoztak a közös parancsnoksághoz. A béke helyreállt, de a jelenlegi miniszterelnök, Emmanuel Macron pont a hetekben került szembe a többi tagállammal, amikor közölte, hogy van rá lehetőség, hogy a NATO katonákat küldjön Ukrajnába. Ezt többek között a németek, britek, olaszok egyáltalán nem támogatják. A főtitkár szerint pedig nincs az asztalán erre vonatkozó javaslat. (Forrás: NATO, History)