Vannak örök igazságok az életben: az ég kék, a fű zöld, reggel nyolckor becsengetnek az iskolában. Bár, a legutóbbi már sok helyen nem is igaz, a nulladik órák akár negyed nyolckor is elkezdődhetnek. Sőt, vannak olyan iskolák, ahol az első óra sem nyolckor, hanem még előtte, 7:30-kor vagy 7:45-kor indul. És nem elég, hogy a negyed nyolcas kezdés miatt fél hat körül már fel kell kelni, de utána teljesíteni is jó lenne. A legtöbb gyereknek hét-nyolc órája van, utána tanulószoba, szakkör, edzés. Aztán írja meg a házit, aki bírja.
A rengeteg napi elfoglaltság önmagában borzasztó fárasztó egy gyereknek, de kamaszkorba lépve még nehezebbé válik a helyzet. Ugyanis ilyenkor megváltozik minden. A hormonok hatására nemcsak a testünk alakul át, hanem az a belső óra is, ami a napi ritmusunkért felel. Az alvásért felelős hormon, a melatonin termelődése például jóval későbbre tolódik. Ez azt jelenti, hogy a kamaszok másfél-két órával később lesznek álmosak, mint korábban. És ezen az sem segít, ha a szülők időben ágyba parancsolják őket. Ugyanis hiába feküdnének le korábban, a szervezetük még éber. Ebből viszont az is következik, hogy reggeli korai óracsörgéskor még messze nem pihenték ki magukat.
Olyan, mintha folyamatos időeltolódásban élnének a kamaszok
Amikor a korai iskolakezdés és a kamaszok eltolódott bioritmusa találkozik, kialakul az úgynevezett szociális jetlag. Olyasmi ez, mint amikor valaki egy másik időzónába repül. Hiába van ott éjszaka, ha az időeltolódás miatt az ő szervezete még nappali „üzemmódban” van. A tizenévesek tehát átlagosan másfél-két órával kevesebbet alszanak a szükségesnél. Ezt pedig nem lehet a hétvégi sokáig alvással pótolni. Sőt, ha nagy a különbség a hétvégi és a hétköznapi alvás ideje közt, az tovább ronthatja a helyzetet.
A tartós alváshiány komoly problémákat okozhat. Ronthatja az iskolai teljesítményt, rossz hatással lehet a gondolkodásra, ráadásul az érzelmekre is hat. A serdülők agya sok területen még fejlődésben van. A kialvatlanság pedig fokozza az ingerlékenységet, a szorongást és befolyásolhatja a döntéseket is. A rossz alvásminőség ezzel növelheti a mentális problémák kockázatát.
Nem véletlenül vizsgálják már sok helyen, hogy miként lehetne eltolni a tanítás kezdetét, az ugyanis komoly segítséget jelenthetne a kamaszoknak. Már egy 15–30 perces csúszás is igazolhatóan növeli az alvásidőt. Ez pedig javíthatja a gyerekek hangulatát, csökkentheti a hiányzások számát. Igaziból minden tudományos adat azt mutatja, hogy a kamaszoknak sokkal jobb lenne, ha a suli kilenckor kezdődne.
Miért nem lehet egyszerűen eltolni az iskolakezdést?
A társadalom évtizedek óta be van állva arra az ütemre, hogy az iskola nyolckor kezdődik. Sokszor ehhez igazodik a szülők munkakezdése, de még a közlekedési menetrendek is. Azt is mérlegelni kell, hogy a későbbi kezdés későbbi befejezést is jelent. Tehát azt is végig kell gondolni, hogy odaér-e a gyerek a délutáni programjára, ha egy órával eltolódik minden. A változást egyébként már azzal el lehetne indítani, ha eltörölnék a nulladik órákat. Vagy ha a nehéz, komoly figyelmet igénylő tantárgyakat nem az első egy-három órára szerveznék az iskolák.
A kamaszok figyelme egyébként hétfőn, az első órákban a legrosszabb. Pláne, ha vasárnap sokáig voltak ágyban, és még nehezebben aludtak el aznap este. Hétfő reggel így szinte biztosan komoly alváshiánnyal indulnak a suliba.
Vannak olyan országok, ahol próbaképp már több iskolában bevezették a későbbi kezdést, és ez bizonyíthatóan jót tett a gyerekeknek. Magyarországon is vannak iskolák, ahova nem kell nyolcra beérni, de ezek többnyire nem állami intézmények.
Te örülnél, ha csak kilenckor kezdődne a suli?
