Kereken száz évvel ezelőtt, 1926. október 14-én jelent meg a Micimackó (eredetileg Winnie-the-Pooh) című meseregény. A csekély értelmű medvebocs és barátainak története nemcsak a gyerekek kedvence lett, hanem a felnőttek is nagyon megszerették. A könyv népszerűségének titka egészen egyszerű: végtelenül kedvesen beszél a barátságról, az egymás furcsaságainak elfogadásáról és úgy általában az élet apró örömeiről.

A könyv írója, Alan Alexander Milne sikeres londoni drámaíró volt. A történetet pedig a saját kisfia, Christopher Robin, és az ő játékai ihlették. A magyar fordításban a főhős neve Róbert Gida, de az eredeti műben a kisfiú a saját nevén szerepel. Sokan azt gondolták, hogy ő és a könyvbéli gyerek egy az egyben azonos, ezért cukkolták és zaklatták az iskolában rendesen. Az igazi Christopher Robin nagyon nehezen viselte a könyvvel járó népszerűséget, többször is beszélt arról, hogy az apja kiárusította a gyerekkorát. Csak idősebb korára békélt meg ezzel, az apja munkájával és magával a könyvvel is.
Micimackó eredeti neve Edward volt
Micimackó is egy létező plüssjáték volt, amit Christopher Robin 1921-ben kapott az apjától. A maci eredetileg az Edward nevet viselte, ám a kisfiú egy londoni állatkerti medve után átkeresztelte őt Winnie-re. A többi játék később érkezett a kisfiú életébe. Füles egy karácsonyi ajándék volt, Malackát pedig a szomszédjuktól kapta. Később megvették Bagolyt, Nyuszit és Tigrist, utoljára pedig Kanga és Zsebibaba csatlakozott a gyűjteményhez. A Százholdas Pagony sem csupán a képzelet szüleménye. A családi lakhelyüknek helyet adó Ashdown erdő ihlette azt, ahol a kis Christopher Robin rengeteget bóklászott gyerekkorában.

Micimackó először elbeszélés formájában jelent meg különböző magazinokban, majd a mesék 1926. október 14-én jelentek meg önálló könyv formájában Nagy-Britanniában. A kötet óriási sikert aratott. Voltak felnőttek, akik saját magukra ismertek valamelyik karakterben. Sőt, sokan elkezdték mélyebben elemezni a szereplőket. Odáig jutott a dolog, hogy egyesek szerint Füles, Malacka, Micimackó, Tigris és a többiek, mind közismert lelki alkatokat, mások szerint személyiségzavarokat jelenítenek meg. Egy író, Benjamin Hoff pedig megírta a Micimackó és a Tao című könyvet. Eszerint a medve a maga barátságos egyszerűségével a keleti filozófia, a tao megtestesülése.
Karinthy Frigyes testvére, Emília volt az eredeti Mici
A könyv magyar fordítását a népszerű író, Karinthy Frigyes testvére, a kiváló nyelvtudással rendelkező Karinthy Emília készítette el, majd Karinthy Frigyes öntötte azt a mai napig ismert és szeretett irodalmi formába. Az eredeti angol szöveg tele volt tipikus angol szójátékokkal és kulturális utalásokkal. A Karinthy-testvérek mégis egészen csodálatos módon fordították le a történetet. Sőt, maga a Micimackó név is Emíliára utal, ugyanis őt becézték Micinek.

A Százholdas Pagony lakói az évtizedek során bejárták az egész világot. Megjelenése óta számtalan nyelvre lefordították a könyvet. Latinra például a magyar Lénárd Sándor fordította, ez a változat még a neves New York Times újság legjobb könyveket felsoroló listájára is felkerült. Így ez lett az egyetlen latin nyelvű könyv, ami valaha erre a listára került. Később a Disney-feldolgozásokkal a képernyőket is meghódította. Kínában viszont üldözik Micimackót, ennek okáról ebben a cikkben írtunk.
Nálunk viszont valószínűleg nincs gyerek, aki ne ismerné. Vagy ne hallotta volna a Micimackó-dalt, Halász Judit előadásában, és nem tudná, hogy ha hull a hó, és hózik-zik-zik, akkor Micimackó fázik.


