Vasárnap este robbant a hír: Orbán Viktor az ENSZ főtitkára lehet, ráadásul három nagyhatalom támogatásával. Másnap már kiderült, hogy ez egyáltalán nem biztos, talán nem is túl valószínű. De mit is jelentene ez?
Először is: mi az az ENSZ?
Ezt érdekesen összefoglalni szép újságírói feladat. Az Egyesült Nemzetek Szervezete egy tanács, amely a második világháború után jött létre. Éppen azért, hogy lehetőleg ne legyenek megint háborúk. Az ENSZ közgyűlésében minden állam egyenlő. Bármely ország küldötte felszólalhat, és közzéteheti gondjait, panaszait vagy javaslatait. Ezekről a közgyűlés szavaz… és akkor lesz egy határozat. Ami senkit semmire sem kötelez, az egyetlen ereje, hogy a világ tud róla.
Van azonban az ENSZ-nek egy másik szerve, ahol egyáltalán nem egyenlő minden állam. Ez a Biztonsági Tanács. Itt már komolyabb döntések születhetnek: kereskedelmi szankciókat vethet ki, békefenntartó katonákat küldhet, vagy akár erővel is megpróbálhat leállítani egy háborút. A Biztonsági Tanácsnak tehát van valós hatalma. Ebben tizenöt ország vesz részt. Tízet kétévente választ meg a közgyűlés. Öt pedig automatikusan benne van, ők az állandó tagok: az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia. Az ötből bármelyikük megvétózhat, vagyis megakadályozhat bármilyen döntést. Szóval ha valami a briteknek vagy épp az oroszoknak nem tetszik, az nem lesz.
Hogy miért? Csak. Mert ők a nagyhatalmak. Pontosabban ők voltak azok 1945-ben, amikor ezt az egészet megalapították. Azóta eltelt nyolcvanegy év, felemelkedett India, Brazília, Japán, újra egyesült Németország, sőt létrejött az Európai Unió. De az ENSZ maradt, ahogy volt. Többek között ezért sem képes ellátni a feladatát. És azért sem, mert például az ukrajnai háború elleni fellépést simán megvétóznák az oroszok. Akik a háborút elindították.
Az ENSZ-nek emellett van egy sor különféle ügynöksége, például a gyerekek jogáért és jólétéért dolgozó Unicef, vagy az éhezés ellen meg az orvosi ellátás javításáért küzdő szervek.
De mit keres itt Orbán Viktor?
Az újsághír szerint főleg Donald Trump amerikai elnök szeretné szövetségesét, Orbánt az ENSZ csúcsára ültetni. Arról is írtak, hogy ezt támogatná Oroszország és Kína is. Tény, hogy Orbán kormányzása alatt Trumppal, az oroszokkal és Kínával is baráti kapcsolatban volt, de nem erősítették meg, hogy jelölnék őt. Az ENSZ első embere egyébként a főtitkári címet viseli.
Az ENSZ-nek sajátos hagyományai vannak, az egyik, hogy a földrészek váltják egymást. A mostani főtitkár, Antonió Guterres portugál, tehát európai. Elvileg dél-amerikai politikusnak kellene következnie. És nagyon ideje lenne egy női főtitkárnak, mert eddig csak férfiak voltak. Ezenkívül pedig az öt állandó tagnak egyet kell értenie. Márpedig Franciaország és Nagy-Britannia valószínűleg nem rajongója Orbánnak. A főtitkár jó esetben olyan személy, mint a római pápa: szerethető, mindenkinek elfogadható, nem túl megosztó. Hát ez a személyleírás nem illik Orbán Viktorra.
De a tisztség sem igazán. A főtitkárnak ugyanis nagyjából annyi befolyása van a világra, mint a római pápának. Vagy annyi se. Ha valami nem tetszik neki, akkor ezt elmondhatja… és nem történik semmi. Orbán Viktor kormányon azt szokta meg, hogy amit kigondol, az úgy is lesz. Az ENSZ New York-i székházában hamar szembesülne azzal, hogy gyakorlatilag tehetetlen.
Van viszont egy kellemes velejárója a főtitkárkodásnak, ami később jól jöhet. Ez a diplomáciai mentesség. A főtitkárt – és helyetteseit – nem lehet perbe fogni és elítélni. Akkor se, ha minden bizonyíték rendelkezésre áll. Márpedig Orbán Viktor okkal számíthat arra, hogy a Tisza-kormány elszámoltatása előbb-utóbb eléri őt is, például korrupciós ügyekben.
Viszont pont ezek a gyanúk meg is akadályozhatják a megválasztását. Ha elítélni nem is lehet, az ENSZ-nek nagyon kínos lenne egy olyan vezető, akit csak a főtitkári tisztsége választ el a büntetéstől. Szóval bár a hír nagyot szólt, komolyan venni egyelőre nem kell.
