Csütörtökön új pápát kapott a világ, a sorban a 267-et. Néhány fontos hírt már közöltünk róla, de itt az ideje, hogy rendesen is bemutassuk. A 69 éves Prevost Chicagóban született, ő az első észak-amerikai pápa. De Dél-Amerika, legalábbis Peru is a sajátjának tekint rá, mivel hosszú éveken keresztül hittérítőként dolgozott az országban, és ott is állampolgárságot szerzett.
Prevost spanyol és francia-olasz származású szülők gyermeke. Katolikus családban nőtt fel, a szülei nagyon aktívak voltak a hitéletben. Két idősebb bátyja van. Hétköznapi, nyugodt ember hírében áll, és imádja a baseballt. Az egyetemein matematikát tanult, majd teológiát végzett és doktori címet is szerzett. 1982-ben pappá szentelték.
Három évvel később Peruba költözött, de időnként visszatért az Egyesült Államokba, hogy szülővárosában plébánosként és perjelként szolgáljon. A perjel (vagy prior) a római katolikus egyházban a szerzetesrend egy kolostorának vezetője. 2014-ben Ferenc pápa püspökké nevezte ki Prevostot, majd 2023-ban érsekké, később bíborossá.
Nem kerülték el a botrányok
Az új pápa munkásságát két botrány is beárnyékolta, mert állítólag igyekezett eltussolni két egyházon belül szexuális visszaélési ügyet is. Ezek a vádak nem bizonyultak igaznak. Ezt nyilván így látták bíborostársai is, mert az egyház ma már nagyon tart az ilyen ügyektől.
Milyen nézeteket vall?
Az új pápa hasonlóan gondolkodik, mint elődje, Ferenc. Legalábbis ami a migránsokat, a szegényeket és a természetvédelmet illeti. Prevost tavaly a klímaváltozásról beszélve kijelentette, hogy ideje a szavakról tettekre váltani, és arra szólította fel az embereket, hogy építsenek kölcsönös kapcsolatot a természettel. Konkrét intézkedéseket is javasolt, például a napelemek telepítését és az elektromos járművek bevezetését a Vatikánban. Az LMBTQ-kérdésekben nem egyértelmű a véleménye, de a bíborosi kollégium szerint kevésbé támogatja a közösséget, mint Ferenc pápa tette. Amikor Ferenc engedélyezte az azonos nemű párok megáldását, mellé állt. De megjegyezte, hogy ez nem lesz mindenhol megoldható, mert egyes országokban túl erős a melegek elleni gyűlölet.
Prevost bíboros az elmúlt években olyan bejegyzéseket tett közzé, amelyben kritizálta Donald Trump amerikai elnök bevándorlási politikáját, illetve az alelnök, J.D. Vance vallással kapcsolatos nyilatkozatait. A koronavírus-járvány alatt az oltás fontosságára hívta fel a figyelmet, előtte pedig a Black Lives Matter nevű, afroamerikaiakkal való egyenlő bánásmódért küzdő mozgalmat is támogatta. Akkor azt írta: az egyház vezetőinek erősebben kellene fellépniük a rasszizmus és az igazságtalanság ellen.
Gyerekkora óta papnak készült
Prevostnak két idősebb bátyja van. Egyikük, John arról beszélt, hogy Robert mindig pap szeretett volna lenni. Gyerekként is folyton paposat játszott, a vasalódeszkát használta oltárként. Amikor általános iskolás volt, egy szomszédja azt mondta neki, hogy egyszer ő lesz az első amerikai pápa – a jóslat pedig valóra vált. John elmesélte, hogy a konklávé előtt beszélt a testvérével, és azt mondta neki, szerinte ő lesz a pápa. Robert ekkor badarságnak nevezte John szavait, úgy fogalmazott: „nem fognak amerikai pápát választani”.
John arról is beszélt, hogy öccse kerüli a főúri pompát, a lakomákat és a luxust. A számítógépes játékokat viszont nem veti meg. De nem zombikra lövöldöz vagy űrhajózik, hanem keresztrejtvény-szerű szófejtő játékokat játszik telefonon, mégpedig a testvérével közösen.
A harmadik báty, Louis Prevost azt nyilatkozta, hogy épp az ágyban feküdt, amikor a felesége berohant és közölte, hogy megvan az új pápa. „Amikor elkezdték felolvasni a bejelentést, és elhangzott, hogy blablabla, Roberto, azonnal tudtam, hogy Rob az. Örültem, hogy feküdtem, mert lehet, hogy elestem volna. Miután felkeltem az ágyból, táncolni kezdtem, mint egy idióta” – tette hozzá, és elmondta: nagyon büszke a testvérére.
