Történelmet számtalan módon lehet tanulni. Nemcsak tankönyvekből, filmekből és regényekből, hanem a saját szüleitektől és nagyszüleitektől is. Vagy múzeumok kiállításain. Ezek néha különleges területeket mutathatnak meg. Ilyen például a Menzán innen – Menzán túl című kiállítás a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.
A menza szó diákétkeztetést jelent, a latin mensa (asztal) szóból származik.
Hogy kapcsolódik a kaja és a történelem?
Akár hiszed, akár nem, számos következtetést le lehet vonni abból, hogy az emberek egy adott korban mit ettek, és azt hogyan ették. Miért evett mást az ősember, XIV. Lajos, a Napkirály és a szüleid? Íme néhány ok: fejlődött az eszközhasználat, kialakultak kereskedelmi útvonalak, és különböző alapanyagokat már el tudták szállítani a világ egyik pontjáról a másikra. A háborúk, hódítások és felfedezések miatt az európai ember eljutott olyan helyekre, ahol korábban még nem járt.
Például a krumpli, ami ma már alapélelmiszernek számít, 7000 éve őshonos Peruban és Chilében, de Európába csak a XVI. században került. Méghozzá úgy, hogy Francisco Pizarro spanyol hódító leigázta az inka birodalmat.
A kukorica szintén az amerikai kontinensről, Kolumbusz Kristóf közvetítésével került Európába. És ha megkérdezed a szüleidet, akkor valószínűleg elmondják majd neked, hogy az ő gyerekkorukban banánt és narancsot csak télen lehetett kapni, ha egyáltalán volt, illetve az avokádóról nem is hallottak még akkor. Furcsán hangzik, igaz?
Letűnt korok menzája
A menzakiállítás is hasonló összehasonlításra ad lehetőséget, hiszen bemutatja azt a világot, amikor a szüleid vagy nagyszüleid jártak iskolába, és hogy akkor mit adtak a gyerekeknek enni.
Valószínűleg sokan közületek szintén az iskolában ebédelnek, ám a körülmények és az ételek is egészen mások. Régen gyakori volt például a menüben a tejbegríz, az ízes (lekváros) tészta és a milánói borda. Ha volt gyümölcs „desszertként”, akkor az jobbára alma volt. A poharak és tányérok elnyűhetetlen műanyagból készültek, hogy kiállják az idő, a gyerekek és a mosogatás viszontagságait is.
A kiállítás nemcsak képek és tárgyak segítségével mutatja be az évtizedekkel ezelőtti menzák világát, hanem szagok és illatok is visszaidézik ezt a világot. És ahogy erről egy korábbi cikkünkben is írtunk, az orrunkkal legalább annyi információt gyűjthetünk be, mint a szemünkkel.
Ha kedvet csináltunk a kiállításhoz, és megnézitek, írjátok meg nekünk, hogy tetszett. (hvg.hu)
