Pontosan húsz évvel ezelőtt, 2006. szeptember 17-én motoros futárok érkeztek a Kossuth rádióhoz, az RTL Klubhoz és az Origóhoz. Egy ismeretlen feladó CD-ket küldött a szerkesztőségeknek, amin Gyurcsány Ferenc frissen megválasztott miniszterelnök szónokolt a párttársainak. Ebben addig egészen szokatlan, kissé alpári stílusban magyarázta, hogy a pártjának, az MSZP-nek meg kell újulnia, és arról is beszélt, hogy az ország sokkal rosszabb állapotban van, mint amit a választási kampányban mutattak. Elmondta azt is, hogy nem volt minden igaz abból, amit az embereknek mondtak, ráadásul rengeteg mindent rosszul csináltak korábban. Persze a beszédet zárt ajtók mögött tartotta május végén Balatonőszödön. És máig nem világos, hogyan és kik által került nyilvánosságra az, amit a miniszterelnök a képviselőknek mondott.
„Elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon!”
Gyurcsány mondatai pedig villámgyorsan elhíresültek. Az akkori ellenzék, a Fidesz támogatói már másnap az utcákon tiltakoztak. A hosszú beszédből kiragadott mondatok rengeteg embert háborítottak fel. Az „Elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon!” és a „Végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz” mondatok a következő két évtizedre megváltoztatták a politikát, még úgy is, hogy az akkori MSZP és a baloldal sokáig nem mérték fel a jelentőségét.
Gyurcsány Ferencnek pedig esze ágában nem volt lemondani miattuk. Sőt, egy darabig megpróbálták úgy beállítani az őszödi beszédet, hogy az voltaképp „igazságbeszéd” volt, amiben végre elhangzott, hogy mit kellene változtani az országon. De sem a párt, sem a társadalom nagy része nem értett ezzel egyet. A következő hetekben-hónapokban Gyurcsány Ferenc népszerűsége egyre csak csökkent. És ezen nem segített az sem, hogy hatalmas tiltakozási hullám indult, ami 2006 őszén többször is erőszakban végződött.
A tévé székházát is megostromolták
A beszéd kiszivárgása utáni nap már ezrek vonultak ki tüntetni a Kossuth térre, köztük számos fociultra is. (A fociultrák a csapatok leghangosabb, legharcosabb, sokszor erőszakos szurkolói.) Többen innen átvonultak a Szabadság térre, ahol akkor még a Magyar Televízió székháza állt. Voltak, akik azt követelték, hogy olvassák be a tüntetők petícióját, vagyis követeléseit a tévében. De a tévé munkatársai szerint nem is volt ilyen petíció. Viszont a tüntetők ekkor már köveket, téglákat, később Molotov-koktélokat is dobáltak az épületre.
A rendőrség látszólag egyáltalán nem volt felkészülve ilyen erőszakos tömegre. Azok, akiket a székház védelmére küldtek, tapasztalatlan fiatalok voltak, hiányos felszereléssel. Nem is tudták megfékezni a tüntetőket, így azok behatoltak az épületbe, ott törtek-zúztak, kifosztották a büfét és irodákat forgattak fel. Egy időre még az adást is le kellett állítani. Az erőszak odáig fajult, hogy több autót, köztük egy vízágyút is felgyújtottak, amiből épphogy ki tudtak menekülni a rendőrök. Csak a szerencsén múlt, hogy nem halt meg senki, de 113 rendőr és 50 tüntető megsebesült.
Október 23-án csatatérré vált Budapest belvárosa
A következő hetekben a fővárosban és több vidéki nagyvárosban is rendszeressé váltak a kormányellenes tüntetések. A rendőrség és a tüntetők közti feszültség pedig az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján robbant. A belvárosba óriási tüntetést szervezett a Fidesz. A békés demonstrálók közé pedig rengeteg erőszakos tüntető is vegyült. Volt köztük olyan, aki beindította és elkötötte a Deák téren kiállított T-34-es szovjet tankot. A belváros csatatérré vált, a tüntetők utcakövekből építettek barikádokat. A rendőrök pedig könnygázt, vízágyút és gumilövedéket is bevetve oszlatták fel a tömeget. Ennek során rengetegen sérültek meg. Az ellenzék pedig innentől kezdve másról sem beszélt, minthogy a Gyurcsány-kormány erőszakot vetett be a saját népe ellen.
Az őszödi beszéd és az azt követő 2006-os őszi események teljesen átalakították a magyar politikát. A kormányzó pártok elveszítették az emberek bizalmát. A 2008-as világgazdasági válság miatt pedig Gyurcsány Ferencnek már végképp nem volt elég támogatója ahhoz, hogy kormányon maradjon. 2009-ben válságkezelő szakértői kormány került az ország élére Bajnai Gordon vezetésével. A 2010-es választásokat pedig kétharmaddal nyerte meg a Fidesz és Orbán Viktor, aki a hatalmát egészen idén tavaszig meg tudta őrizni.
Kiemelt kép: Tüntetők a Magyar Televízó székházának lépcsőjén. Kép: MTI
