2023 lesz a valaha mért legmelegebb év

Már ki lehet jelenteni, hogy az elmúlt 120 ezer évből az idei a legmelegebb. Ugyan néhány nap még hátra van, de a helyzeten biztosan nem javít majd. Minden adat azt mutatja, hogy a Földön utoljára a legutolsó jégkorszak előtt, az Eem-korszakban lehetett volna hasonló hőmérsékletet mérni.  Akkor mondjuk mogyoró nőtt az északi sarkkörön, és vízilovak legelésztek a Temze és a Rajna folyók mentén. És jó 20 méterrel volt magasabb a tengerek és óceánok szintje, mint ma.

A klímaváltozás és a hőmérséklet emelkedése egyébként nem csak azért baj, mert nyáron sokkal jobban izzadunk és télen jóval kevesebbet esik a hó. Ha a Föld felmelegszik, azzal elolvadnak a sarki jégsapkák, ezzel nő a tengerszint, ami áradásokhoz vezet. Ha csak néhány méterrel emelkedne minden tenger, rengeteg parti település kerülne nagyon komoly veszélybe. Ha elolvadnak a jégsapkák, az azt is jelenti, hogy rengeteg édesvíz kerül  az óceánok sós vizébe. Ez  jelentős hatással van azokra az áramlatokra, amik az időjárást és az éghajlatot befolyásolják. Mi mérsékelt éghajlaton élünk, négy évszakhoz vagyunk szokva, de már most látszik, hogy a nyarak sokkal melegebbek, a telek enyhébbek, a tavasz és az ősz pedig rövidebb és kiszámíthatatlanabb, mint régebben. A klímaváltozás szélsőséges időjárási helyzeteket is szül: hőhullámokat, hirtelen lezúduló hatalmas mennyiségű csapadékot, villámárvizeket. Ezek rengeteg kárt okoznak.

2023 a rekordok éve

A jelentések szerint 2023-ban a Föld átlaghőmérséklete majdnem másfél fokkal haladta meg azt a szintet, amit 1850 és 1900 közt mértek. Az előző csúcstartó év 2016-ban volt, de idén ennél átlagosan 0,13 fokkal volt melegebb.

Az idei november volt a világ valaha mért legmelegebb novembere, majdnem 1 fokkal magasabb volt az átlaghőmérséklet, mint az 1991-2000 közötti átlagok, pedig tudósok már akkor is számos aggódó jelentést írtak arról, hogy baj van.

Az elmúlt 9 évben egyébként felgyorsult a hőmérséklet emelkedése, és a tudósok úgy számolnak, hogy 2024 még melegebb lesz. Ennek az az oka, hogy az óceánok melegítő hatása, az úgynevezett El Niño jelenség idén tetőzött, viszont ez jellemzően a csúcspontja után gyakorolja a legnagyobb hatást a globális hőmérsékletre.

Idén rekordalacsony az antarktiszi jég kiterjedése is, a Föld déli jégsapkája a legutóbbi negatív csúcshoz képest is elvesztett annyi területe, ami több, mint Németország és Franciaország együttvéve. A kutatók vizsgálták a gleccserek állapotát is, az észak-amerikai és európai gleccserek egyre gyorsabban olvadnak. A svájci gleccserek az elmúlt két évben térfogatuk 10 százalékát vesztették el.

Nőtt a levegő széndioxid-szintje, idén már 50 százalékkal magasabb, mint a 19. század közepén, azaz az iparosodás előtt. A szén-dioxid hőt köt meg, és mivel nem tűnik el csak úgy a légkörből, ráadásul az erőművek, gyárak, autók, hajók és repülők folyamatosan adják az utánpótlást, nem várható, hogy ez a szint magától csökkenni fog.

Mit lehet ilyenkor tenni?

December közepéig tart a világ országainak klímaügyi csúcstalálkozója. (Ennek eredményeiről fogunk majd még írni.) Itt kellene olyan intézkedéseket bevezetni, amelyek ráveszik az országokat arra, hogy kevesebb káros anyagot juttassanak a levegőbe.  Ilyen próbálkozásokra korábban is volt példa, és számos pozitív eredmény is született, de az áttörésre még várni kell. A cél az, hogy az átlaghőmérséklet emelkedése ne legyen több, mint másfél fok. Ezt idén majdnem átléptük.

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!

Jó reggelt!

Egy fiaskótól még nem történik tragédia!

Életeket mentettek a vombatok az ausztrál erdőtűzben

Legalábbis eltűrték, ha az odúikba menekültek a kisebb állatok.

Bezzeg az én időmben!

Régen minden jobb volt? Egy fenét.