Mai műtárgyunk egy nyolc és fél méteres amerikai szobor, ami úgy néz ki, mintha egy mai Marvel-film szereplője lenne. Hogy gonosz vagy sem, azt nehéz eldönteni. Viszont egyáltalán nem mai: 1932-ben készült, majdnem száz éves. A Fény Szelleme nevű alkotás egy épület legfőbb dísze az amerikai Syracuse városában, New Yorkhoz közel.
Ez a ház a Niagara Mohawk vállalat székhelye volt, innen irányították a kor legnagyobb elektromos cégét. Az épület és a szobor stílusát úgy hívják: art deco.
Az art deco francia eredetű név, nagyjából díszítő művészetet jelent. A múlt század elejének egyik fontos áramlata, amely a technika, a tudomány, a tudás dicsőségét ünnepli.
Az art deco főleg az ipari dizájnban és az építészetben jelent meg Nyugat-Európában és Amerikában. Ekkor az új találmányok, a mindennapi élet átalakulása nagy, közös élmény volt, valóban ünneplésre méltó dolog. Ebben az időben ódákat írtak versenyautókhoz. Az art deco az ipari termelés, a gépi megmunkálás formavilágából csinált művészetet. Merész vonalak, sok egyenes és szabályos ív, szimmetria és lendület jellemzi. A művészek azt mutatták meg, hogy a hagyományos festészet, szobrászat és kézműves munka mellett lehet szép az is, ami nem hagyományos, ami új. Szóval hogy attól még nem csúnya valami, hogy modern és gépekkel csinálták. Szívesen használtak fényes fémeket, acélt, betont és az akkor elterjedő műanyagot, a bakelitet.
Ezért néz ki a szobor is félig gépnek, sőt robotnak. Robotok ekkor még persze nem voltak. De a szó és a gondolat már létezett, egy cseh író találta ki az önálló gépekre.
A Fény Szelleme egy szárnyas angyal, de nem a templomok pufók kisgyereke, hanem erőt sugárzó, kissé félelmetes alak. De mélyen gyökerezik a mitológiában: a Biblia kemény öklű, harcos arkangyalaihoz hasonlít. És a megidézi a fény más hőseit: a félisten Prométheuszt, aki az istenektől ellopta az embereknek a tüzet; illetve akár Lucifert, a fényhozót – ami az ördög egyik neve. A szárnyas figura az elektromos áram erejét és szétsugárzását jelképezi.
Az art deco az épületeken és szobrokon túl használati tárgyakban jelent meg: rádiókészülékek, bútorok, és persze a kor legnagyobb hatású eszköze, az autó. Jellegzetes példa erre a célszerűséget a szépséggel egyesítő dizájnra ez a Hispano-Suiza luxuskocsi. További art deco autókat itt nézegethetsz.
