Léteznek a kutyások, macskások számára úgynevezett „interaktív hanggombok” vagy beszélő gombok. Mindegyik színű gombhoz rögzíthetünk valamilyen rövid hangot, például „séta”, „játék”, „pisi”. Ezek után elvileg megtaníthatjuk az állatot arra, hogy adott helyzetben nyomja meg a megfelelő gombot: azaz kommunikálhatunk velük.
A ScienceAlerten nemrég két professzor értekezett arról, hogy tudományosan lehetséges-e, hogy a gombok tényleg működnek, vagy csak okos reklámfogásról van szó, és arról, hogy két használat után a fantasztikusan semmirekellő gombok a kukában végzik.
Rengeteg ilyen eszköz létezik, Magyarországon egy egydarabos gomb 3-4 ezer forintba, a sokgombos kütyük 12-13 ezer forintba kerülnek. Egy külföldi minta:
A beszélő gombok a kutatók szerint jól példázzák az augmentatív és alternatív kommunikációt (AAK), amely tulajdonképpen a nem beszéden alapuló kommunikáció. Ilyen módon kommunikálnak a beszédükben, vagy beszédértésükben súlyosan akadályozott emberek is.
Akinek van háziállata, az tudja, hogy a négylábúak egy kis jutalomfalattal könnyen betaníthatók egyszerű parancsokra. Azaz, ha azt kérjük tőle, hogy üljön le, majd ezt elvégzi, mi pedig adunk neki egy ízletes falatot, akkor valószínűleg az újabb finomság reményében újra leül majd, ha ezt kérjük tőle. A tudósok ezt nevezik operáns kondicionálásnak. Valószínűleg ugyanilyen folyamatok révén tanulják meg megnyomni a gombokat is, szóval sajnos nem arról van szó, hogy pontosan értik a gombok működését, és beszélgetnek velünk.
A kutatók szerint bár néha úgy tűnhet, hogy a kutyák nagyon összetett feladatokra is képesek, de igazából arról van szó, hogy ők csak operáns kondicionálással megtanult egyszerű viselkedéseket kapcsolnak össze.
Egy másik magyarázat az, hogy az állatok kiválóan érzékelik a testbeszédünket, és reagálnak ránk. Erre példaként a Clever Hans nevű lovat hozták fel, aki az 1900-as évek elején azzal vált ismertté, hogy állítólag fantasztikusan tudott számolni.
Még a trénere is úgy gondolta, hogy Hans vérbeli matematikus. Pedig valójában csak arról volt szó, hogy a ló a gazdája testbeszédének a jelzéseire hagyatkozott akkor, amikor „számolni” kellett. De amikor a gazda nem volt jelen, a tudás is elmúlt, azaz akkor már nem tudott rábökni a megoldásra, ha elé tették a feladatot.
A kutatók szerint több adatra van szükség ahhoz, hogy kiderüljön, tényleg van-e értelmük az interaktív gomboknak. Ártani biztos nem tudunk velük. Esetleg a pénztárcánk lesz vékonyabb, ha bevásárolunk belőlük.
Nyitókép: Pixabay