Árvíz van, veszély nincs

Csütörtökön tetőzik a Duna a fővárosban, ami azt jelenti, hogy a csütörtöki vízállásnál már nem lesz magasabban a folyó szintje a jelenlegi árhullámban. De kell még néhány nap, amíg teljesen levonul az áradás. Szinte valamennyi folyónk árad, ennek az az oka, hogy rengeteg eső és hó esett az elmúlt néhány napban, a hó pedig nagyon gyorsan olvadt el. Az árvízveszély miatt utakat kellett lezárni, és sok helyen át kellett szervezni a közösségi közlekedést is. Budapesten nem lehet közlekedni az alsó rakpartokon, és nem járnak a villamosok a pesti felső rakparton sem. Győrben a belvárosban a Rába áradása miatt kellett autókat menteni egy parkolóból, Esztergomban sétálóutcákat tett járhatatlanná a víz. Karácsony előtt Vas megyében sok helyen villámárvizek öntöttek el utakat a hirtelen jött sok csapadék miatt.

És persze nemcsak Magyarországon, hanem Európa számos pontján okoz problémát a víz. Németországban és több észak-európai államban a karácsony előtt tomboló Zoltán nevű vihar miatt áradnak a folyók. Az Északi-tenger melletti településeket a viharos szél miatt felkorbácsolódott tenger veszélyeztette.

Rekordárvizek

Magyarországon közel 1200 km-en van árvízvédelmi készültség, a legtöbb folyónk árad, de szerencsére ezek az áradások nem okoznak most komolyabb bajt. A Duna a fővárosban 680 cm körül tetőzik, ez messze elmarad a valaha volt legmagasabb szinttől. Ezt 2013 nyarán mérték, akkor 891 cm volt a Duna vízállása. A tíz évvel ezelőtti árvíz volt a legnagyobb a Dunán. Amióta feljegyzések léteznek erről, még soha nem vonult le egyszerre annyi víz a folyón, mint akkor.

A legpusztítóbb árvíz Pesten 1838 márciusában történt. Akkor még egészen máshogy nézett ki a Duna, a magyarországi szakaszon nagyon sok zátony és kisebb sziget is volt. A szélesebb és sekélyebb folyó könnyebben fagyott be, a jég pedig sok helyen visszaduzzasztotta a folyót. Amikor ezek a jégdugók felolvadtak, a víz hatalmas erővel folyt tovább. Ez okozta, hogy sok helyen átszakadtak a védőgátak. Pesten először a Belváros utcái kerültek víz alá, aztán a víz elérte a mai Józsefváros, Ferencváros és Terézváros területét is. A Duna március 15-i tetőzésekor a mai Nagykörúton volt a legmagasabb a víz, ugyanis itt húzódott a Dunának egy korábban feltöltődött ága, ami miatt ez a terület alacsonyabban volt a többi városrésznél. Helyenként két méter magasan hömpölygött az ár a házak közt. Sok helyen még ma is láthattok olyan házakat, ahol jelzik, hogy meddig ért a víz 1838-ban. Az árvíz 2281 házat pusztított el a pesti oldalon, Budán kevesebbet, 204-et. Körülbelül 50-60 ezer ember vált hajléktalanná, többségükben pesti lakosok, és 151 halálos áldozata is volt a természeti katasztrófának.

Pest és Buda látképe az 1838-as jeges árvíz idején. Forrás: https://nemzetikonyvtar.tumblr.com/image/52370876299

Mitől van árvíz?

Amikor árvízről beszélünk, az nem feltétlenül jelent katasztrófahelyzet. A folyók mentén általában fel vannak készülve az ott élők arra, hogy a víz kiléphet a medréből. Ezért építenek gátakat és az okosabbak ezért nem építkeznek ártérbe. Amire viszont kevésbé lehet készülni, az a villámárvíz. Ez akkor alakul ki, amikor egy helyre hirtelen és nagyon nagy mennyiségben esik csapadék. Ettől kisebb patakok változhatnak hirtelen folyóvá, és ott is veszélyeztethetik a településeket, ahol még sosem volt erre példa. A villámárvizek főleg hegyvidéki területeken fordulnak elő, ahol a szinteltolódás is gyorsítja a víz áramlását. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak a villámárvizek, mert egyre szélsőségesebb az időjárás.

Téli árvíz korábban akkor fordult elő, amikor a jég miatt felduzzadt a víz, ilyen jeges árvíz volt a már említett 1838-as. A mostanihoz hasonló árvizek többnyire tavasszal, olvadáskor történtek, manapság viszont már nem fagy be a Duna. 2006-ban volt az eddigi legnagyobb tavaszi árvíz Magyarországon. Amikor nyáron áradnak a folyók, azt zöldárnak hívjuk, ez általában a tavaszi-nyári nagyobb esőzések eredménye. Ilyen volt például a 2013-as rekord árvíz.

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!

Na, ki lesz a főpolgármester? – híradó

Újraszámolták a fővárosi szavazatokat, pert vesztettek a kirúgott tanárok, cicás képekkel tesztel a NASA.

Ki a szöszt érdekel a foci? Kutatás!

Téged például érdekel? Vagy kicsit sem? Kutatjuk a véleményedet!